A turizmusfejlesztési hozzájárulásról, a humánegészségügyi ügyletek áfabeli megítéléséről és az áfabevallás 99-101 soráról olvashat az Áfa-kalauz most megjelent, 2023/10-es számában.
Tekintettel arra, hogy az áfa rendszerében az ellenérték fogalma alól a kártérítés kivételt képez, értelemszerűen gyakorta merül fel a kérdés, hogy szerződéses kapcsolatban álló felek esetén mely esetben van lehetőség arra, hogy egy adott – a szerződés megszüntetése kapcsán járó – pénzösszeget ne valamilyen áfa hatálya alá tartozó ügylet ellenértékeként, hanem áfakötelezettéget nem eredményező (az áfa hatálya alá nem tartozó) tételként minősíthessünk. Jelen cikkben – a jogi háttér rövid ismertetése mellett – az Európai Bíróság egy speciális tényállás kapcsán hozott döntésén keresztül is bemutatásra kerülnek olyan, a helyes áfakezelés meghatározásának alapjául szolgáló rendezőelvek, melyek e témában az elhatárolást segíthetik.
Új javaslatcsomagot tett közzé 2022 decemberében az Európai Bizottság az általános forgalmi adóztatást illetően, amely nem csak az uniós tagállamok fő bevételi forrása, de egyben az EU költségvetésének legfontosabb finanszírozási forrását is jelenti. A hatásvizsgálatokon pozitív véleményt kapott javaslatok az áfarendszerben több olyan módosítást tartalmaznak, amelyeket nemcsak ismerni kell, de amelyek komoly szakmai-gyakorlati felkészülést, és informatikai fejlesztéseket is igényelnek mind adózói, mind adóhatósági oldalon. Az Áfa-kalauz cikkének célja a módosítási javaslatok indokainak és célkitűzéseinek bemutatása, valamint a tervezet lényegi rendelkezéseinek összefoglalása.
A vadgazdálkodással, vadászattal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó áfaszabályok nem bonyolultak. Az egyes ügyletek áfabeli megítélése mégis nehézkesnek tűnhet, mert a nem szakmabeliek által kevésbé gyakran forgatott speciális háttérjogszabályokban foglaltakat is ismerni kell az adófizetésre kötelezett személy, valamint az áfafizetést, illetve áfalevonást megalapozó gazdasági tevékenység beazonosításához is.
A rendezvények körében igen sokrétű eseményt tudunk elképzelni, ilyennek tekinthető például a cégen belüli események közül a csapatépítő tréning, a céges kirándulás, egy üzleti megbeszélés. Jelen cikkemben azonban a külső résztvevőknek szervezett oktatáshoz, szakmai tájékoztatáshoz, kulturális és szórakoztató eseményekhez kapcsolódó nemzetközi és hazai rendezvények áfa megítélésével kapcsolatban hívom körutazásra a kedves olvasót. A digitalizáció korában ezek az események már nem csak személyesen, hanem online vagy hibrid részvétellel is megvalósulhatnak, a résztvevők pedig lehetnek hazai vagy külföldi adóalanyok vagy az áfa szempontjából adóalanynak nem minősülő magánszemélyek. Igen sokszínű tehát a paletta. A rendezvényekkel kapcsolatban továbbá igen sokféle költség merül fel: szállás, utazás, étkezés, ajándékok, technikai felszerelés biztosítása, tolmácsok, hostessek, díszítések, terembérletek stb. Mindezeknek megfelelően, a nyújtott szolgáltatás is több elemből tevődik össze. Ez a sokféleség pedig kérdések sorát veti fel. Az Áfa-kalauz írása.
A technológiai fejlődés következtében számos új pénzforgalmi szolgáltatás jelent meg a piacon, melyek tekintetében adódik a kérdés, hogy ezekre is kiterjed-e az áfamentesség. Az Áfa-kalauz írása.
Cikkünkben a fordított adózás hatálya alá tartozó építőipari szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerülő feltételek, az adózási mechanizmus meghatározása során relevanciával bíró szempontok, valamint a gyakorlatban előforduló kérdések kerülnek ismertetésre. Az Áfa-kalauz írása.
Az építőipari szektor és az utalványok témaköre eléggé távol esik egymástól, azonban az áfa szempontjából olyan komplex kérdéseket vetnek fel, amelyekről érdemes bővebben tájékozódni.
Jogtáron már olvasható az Áfa-kalauz 2022/05. lapszáma, amely a követelésengedményezéstől kezdve kötelmi jogi jogintézmények áfabeli megítélésének bemutatásán át több áfaproblémára keresi a választ.
Az alapelvek és az uniós gyakorlat Az uniós hozzáadott érték adó (héa, Magyarországon áfa) első és legfontosabb alapelve, hogy az általános forgalmi adó olyan többfázisú adó, amelyből az értékesítési lánc minden szereplőjét csak a saját, az általa hozzáadott étréke után, vagyis az értéknövekedés alapján terheli adókötelezettség. A héa mechanizmusában mindez úgy valósul meg, hogy az adott szereplő az értékesítési árán felszámítja az adót, míg a beszerzési árában hasonlóképpen benne foglalt adót pedig levonja. Ezzel összhangban, az Európai Uniós Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint, az adóalanyok azon joga, hogy az általuk fizetendő héából levonják az általuk beszerzett áruk és igénybe vett szolgáltatások után fizetendő vagy előzetesen megfizetett héát, a közös héarendszer egyik alapelvét képezi. Amint azt a Bíróság több alkalommal kimondta, a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv) 167. és azt követő cikkeiben foglalt levonásra vonatkozó jogosultság a héarendszer elválaszthatatlan része, és főszabály szerint nem korlátozható, amennyiben a levonási jogával élni kívánó adóalany részéről az e jog gyakorlása feltételéül szabott valamennyi követelmény vagy anyagi és alaki jogi feltétel teljesül (lásd ebben az értelemben: 2012. június 21‑i Mahagében és Dávid…
Számlázni márpedig kell, mondhatjuk egy kicsit átalakítva a latin szólást. De hogyan és milyen módszerrel és technikával, az nagyon sokat változott az elmúlt években. A számlatömb elkezdett egyre inkább háttérbe szorulni, és az informatika fejlődésével eljutottunk oda, hogy akár mobiltelefonnal is képesek vagyunk számlát kiállítani és a kiállított számlát elektronikusan megküldeni. Elektronikusan számlázni számos módszerrel lehet, az elektronikus számla számos módon jelenhet meg.
A lízing olyan atipikus szerződésfajta, amely vegyíti az adásvételi, bérleti, valamint esetenként finanszírozási elemeket is. A gyakorlatban megkülönböztetésre kerül a pénzügyi (nyílt és zártvégű), valamint az operatív lízing (tartós bérlet), amelyek mind pénzügyi, mind számviteli szempontból is eltérően viselkednek. Cikkünkben nem célunk a lízingszerződések polgári jogi és pénzügyi tartalmának ismertetése, kizárólag a különböző lízingszerződések áfarendszerbeli kezelését ismertetjük, ami a lízingbe vevő működési sajátossága alapján szintén jelentőséggel bírhat a megfelelő lízingkonstrukció kiválasztása során.
Mivel az általános forgalmi adó rendszerében valamennyi – a mindennapi életben előforduló – helyzetet tudni kell kezelni, nincs ez másképp a polgári jogban engedményezésként nevesített tényállásokat illetően sem. Az ilyen esetek lényegében olyan szituációkat takarnak, amikor egy követelést annak eredeti jogosultja (engedményező) másra (engedményes) ruház át és így a követelésnek az adós felé történő érvényesítésére ez a másik fél lesz jogosult. Ebben az írásban az engedményezés jogintézményének néhány különböző, rendszerint előforduló megjelenési formáját tekintjük át a megfelelő áfakezelés meghatározása érdekében.
Az Áfa-kalauz írása olyan jogalkalmazási és technikai problémákat vizsgál meg, amelyek az EKÁER-rendszerben, az online pénztárgépekkel és az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automaták útján teljesített adatszolgáltatási kötelezettségekkel összefüggésben a közelmúltban merültek fel az általános forgalmi adó alanyai, illetve az állami adó- és vámhatóság gyakorlatában.
Mi minősül üzletágnak és hogyan kell az átruházását kezelni a forgalmi adózás rendszerében? Milyen feltételek mellett lehet az átruházás áfamentes és mikor szükségszerűen áfaköteles? Milyen felelősség és meddig terheli az átruházót, valamint az üzletágat megszerző felet az áfafizetési kötelezettség alóli mentesülés esetében? Az Áfa kalauz írása minden kérdést részletesen megválaszol.
Túl vagyunk az őszi adócsomag végszavazásán, javában tart az adózási szakemberek, gazdasági vezetők szakmailag legérzékenyebb és leginkább telített, év végi időszaka, mely egyszerre követeli meg tőlük a hátrafelé tekintést és a jövőbeni változásokra történő felkészülést. Mik lehetnek ilyenkor egy szakember kapaszkodói, és hogyan találhatja meg azokat? Ezeket a kérdésköröket jártuk körül Györki Mónikával, a Wolters Kluwer Hungary Kft. pénzügyi vezetőjével készült beszélgetésünkben.
Bármennyire is törekszik egy vállalkozás arra, hogy a számlák kibocsátásakor a számlázandó teljesítés minden meghatározó körülményével számoljon és a számlát tökéletesen, minden vonatkozó előírásnak megfelelően állítsa ki, a számlák utólagos módosítása időnként vagy akár rendszeresen szükségessé válik. Bár a számlakorrekciók bevallására részletes szabályok vannak, gyakorlati alkalmazásuk során mégis számos kérdés merülhet fel. Az alábbiakban ezért nemcsak a vonatkozó előírásokat foglalom össze, hanem néhány példát is bemutatok, bízva abban, hogy ezzel is segítem az előírások helyes alkalmazását.
A személygépkocsi és az áfa kapcsolatáról, az 5 százalékos lakásáfa időszerű kérdéseiről, és a zártvégű lízing áfavonzatairól olvashat az Áfa-kalauz legfrissebb számában.
A bírósági gyakorlat nyomán ismerteti és elemzi a munkaerő-kölcsönzés és az áfa viszonyát legfrissebb, 2019/3-as számában az Áfa-kalauz.
A különbözeti adózás feltételeiről és a láncügyletek adójogi megítéléséről tájékozódhat részletesen az Áfa-kalauz friss, 2019/2-es számából.
