Újra kezdődnek a rendeleti szintű adótörvény-változások Koronavírus Veszélyhelyzet
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kihirdetett veszélyhelyzetben magasabb szintű jogszabályokat, akár adótörvényeket is alacsonyabb szintű jogszabállyal, kormányrendelettel lehet módosítani. Vagyis ismét elalvás előtt, avagy a reggeli kávé mellett kell majd naponta böngésznünk a Magyar Közlönyt ahhoz, hogy naprakész információk birtokában legyünk. Most a helyzet által leginkább sújtott ágazatok adófizetési kedvezményeit és a távmunka költségtérítésének szabályozását ismertetjük.
A kihirdetett veszélyhelyzetben magasabb szintű jogszabályokat, akár adótörvényeket is alacsonyabb szintű jogszabállyal, kormányrendelettel lehet módosítani. Vagyis ismét elalvás előtt, avagy a reggeli kávé mellett kell majd naponta böngésznünk a Magyar Közlönyt ahhoz, hogy naprakész információk birtokában legyünk. Most a helyzet által leginkább sújtott ágazatok adófizetési kedvezményeit és a távmunka költségtérítésének szabályozását ismertetjük.
A kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó SARS-CoV-2 koronavírus (közismertebb nevén COVID-19) világjárvány második hulláma következményeinek elhárítása, továbbá a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében 2020. november 04-től, a 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelettel kihirdette az idei évi második veszélyhelyzetet Magyarország területére.
Ehhez kapcsolódóan a 242. számú Magyar Közlönyben kihirdetésre került a 2020. évi CIX. törvény is, s ez alapján 2020. november 11-től legalább 90 napon keresztül (tehát legalább 2021. február 08-ig) újra lehetőség van a rendeleti szintű törvénymódosításokra, jogalkotásra. Ennek során magasabb szintű jogszabályokat, akár adótörvényeket is alacsonyabb szintű jogszabállyal, kormányrendelettel lehet módosítani. Vagyis ismét elalvás előtt, avagy a reggeli kávé mellett kell majd naponta böngésznünk a Magyar Közlönyt ahhoz, hogy naprakész információk birtokában legyünk.
A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet alapján az éttermeknek, szállódáknak lényegében be kellett zárniuk 2020. november 11-től. Az éttermek ugyanis ettől a naptól kezdve vendéget nem fogadhatnak, vendég az étteremben csak az étel elvitele céljából tartózkodhat, illetve az étterem átállhat a házhozszállításra. A szállodák turistákat nem, csak üzleti, gazdasági vagy oktatási célból érkezett vendégeket fogadhatnak kizárólag. Mindezek mellett bezárásra ítélték többek között a színházakat, mozikat, múzeumokat és a legtöbb szórakozási és sportolási tevékenységet nyújtó szolgáltató létesítményét is.
Mivel a mostani bezárás jelentős terhet ró az (tavaszi, nyár elejei) első hullám miatt már így is nehéz helyzetben lévő ágazatokra, ezeken belül különösen a vendéglátó és szállodaiparra, ezért a Kormány megalkotta a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendeletet. Ennek során a munkahelyek megőrzése érdekében első körben adókedvezmények biztosításával (és bár jelen cikkben csak az adózási kérdéseket vizsgáljuk, de külön a szálláshely-szolgáltatók foglalásaik kieséséből származó költségeinek megtérítésével és bértámogatások nyújtásával is) kívánja segíteni az ilyen tevékenységet folytató vállalkozásokat.
Mely ágazatok tartoznak ebbe a körbe?
A 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 5. §-a szerint szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás és KIVA kötelezettség tekintetében adókedvezményt kaphat a következő tevékenységek valamelyikét főtevékenységként folytató vállalkozás:
- Éttermi, mozgó vendéglátás (TEÁOR 5610) tevékenységet,
- Rendezvényi étkeztetés (TEÁOR 5621) tevékenységet,
- Italszolgáltatás (TEÁOR 5630) tevékenységet,
- Filmvetítés (TEÁOR 5914) tevékenységet,
- Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR 8230) tevékenységet,
- Sport és szabadidős képzés (TEÁOR 8551) tevékenységet,
- Előadó-művészet (TEÁOR 9001) tevékenységet,
- Előadó-művészetet kiegészítő (TEÁOR 9002) tevékenységet,
- Művészeti létesítmények működtetése (TEÁOR 9004) tevékenységet,
- Múzeumi tevékenység (TEÁOR 9102) tevékenységet,
- Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR 9104) tevékenységet,
- Sportlétesítmény működtetése (TEÁOR 9311) tevékenységet,
- Sportegyesületi tevékenységet (TEÁOR 9312),
- Testedzési szolgáltatás (TEÁOR 9313) tevékenységet,
- Egyéb sporttevékenység (TEÁOR 9319) tevékenységet,
- Vidámparki, szórakoztatóparki (TEÁOR 9321) tevékenységet,
- Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 9604) tevékenységet, vagy
- M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenységet (TEÁOR 9329).
Fontos, hogy a rendelet alkalmazásában tényleges főtevékenységként nem a cégnyilvántartásba bejegyzett főtevékenységet kell érteni, hanem azt a tevékenységet, amelyből az érintett vállalkozásnak a 2020. 11. 11-ét megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább a bevételének 30 %-a származott.
Adófizetési kedvezmények
Az említett ágazatokba tartozó munkáltatók a következő adókötelezettségek alól kaphatnak mentességet, egyelőre „csak” 2020. november hónapra:
Szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség: 2020. november hónapra a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében a szocho adófizetési kötelezettséget nem kell teljesíteni (de vélhetően a bevallási kötelezettség alól nem mentesülnek az érintettek, hiszen a jogszabály erről egyelőre nem rendelkezik).
Szakképzési hozzájárulás kötelezettség: 2020. november hónapra a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettséget nem kell teljesíteni (de vélhetően bevallási kötelezettség alól itt sem lesz mentesülés).
Rehabilitációs hozzájárulás kötelezettség: 2020 november hónapra arányosan jutó hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól mentesül a vállalkozás. Mindemellett a rehabilitációs hozzájárulás fizetésre kötelezett a 2020. évben további előleget már nem fizet.
Kisvállalati adó kötelezettség: A 2020. november hónapra elszámolt személyi jellegű kifizetések összege (tehát többek között a Tbj. szerinti járulékalapot képező munkabér, vagy akár a SZÉP kártya is) nem tartozik bele a KIVA alapjába.
Az adókedvezmények érvényesítésének további feltétele, hogy a kifizetőnél a jelenlegi veszélyhelyzetben egy olyan állapot álljon be, amelynek során a munkavállalót elbocsájtotta volna (de most – a fenti intézkedések hatására – mégsem tette meg), továbbá a kifizető a mentesség iránti igényét bejelenti az adóhatósághoz (még nincs információ, de vélhetően a 2008A bevallásban).
Távmunkával kapcsolatos költségtérítés
Már az előző veszélyhelyzet idején is nagyon sok munkavállaló otthoni munkavégzésre, azaz távmunka végzésére kényszerült. Ennek nyilván voltak pozitív hozadékai, de a munkavállalók oldaláról esetenként többlet költséget jelent (otthoni internet, villany, fűtés stb.) e módszer alkalmazása. Az e költségek megtérítésére vonatkozó szabályok pontosítása iránti igény már tavasz óta napirenden van. Ehhez kapcsolódóan 2020. november 11-én éjjel jelent meg a Magyar Közlöny 244-es számában „a veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról” szóló 487/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet, amely ma, 2020. november 12-én lépett hatályba. A jogszabály szerint, a veszélyhelyzet ideje alatt, de legalább 2021. február 8-ig lehet adni a havi minimálbér 10 %-ának megfelelő összegig távmunkavégzéssel összefüggésben felmerülő költségtérítést. Ez a maximum havi 16.100,- Ft igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül, tehát kvázi adómentes. De sajnos csak akkor lehet ennyi az adómentes összeg, ha a távmunkavégzés az egész hónapot érinti.
A rendeletről további fontos részleteket itt olvashat.
A cikk szerzője S. Csizmazia György okl. könyvvizsgáló, okl. Adószakértő (SK AUDIT Gazdasági Tanácsadó Kft), a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Komárom-Esztergom Megyei szervezetének elnöke.
