Újraszabályozták a szakképzési hozzájárulást

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2012. január 1-jétől a 2011. évi CLV. törvény szabályozza a szakképzési hozzájárulást és a képzés fejlesztésének támogatását.

A változás főbb elemei:

• a szakképzési hozzájárulásból a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba (NFA) befolyt teljes összeg szak– és felnőttképzéssel
  összefüggő célokra lesz csak felhasználható,
• a bevallások feldolgozásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok egységesen
  a NAV–hoz kerülnek annak érdekében, hogy a rendszer alkalmas legyen a
  bevallást be nem nyújtók és a jogosulatlan elszámolások kiszűrésére,
• az NFA Képzési alaprész feletti rendelkezési jog a jövőben kizárólag a szakképzésért felelős
  minisztert illeti meg, azzal, hogy az oktatásért felelős miniszter szakképzéssel összefüggő
  feladatai ellátásához a forrás a Képzési alaprészből továbbra is biztosított, továbbá a
  szakképzés fejlesztését célzó támogatásokat Kormány– vagy miniszteri döntés, illetve
  pályázati eljárás keretében lehet nyújtani,
• a fizetendő szakképzési hozzájárulás terhére csak a gyakorlati képzés szervezésével
  kapcsolatos költségeket lehet elszámolni úgy, hogy az eddigi tételes elszámolás
  rendszerét egy differenciált normatíva rendszer váltja fel,
• a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható, a Térségi Integrált Szakképző
  Központoknak (TISZK) átadható fejlesztési támogatás rendszerét a
  decentralizált keretből pályázati úton nyújtott támogatás rendszere váltja fel.

A gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét 2012-ben 440 000 Ft/fő/év összegben meghatározott alapnormatíva alapján, ezt követően a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott alapnormatíva alapján, az erről szóló kormányrendeletben meghatározott, gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeggel csökkentheti.

Amennyiben a hozzájárulásra kötelezett hozzájárulási kötelezettségét kizárólag tanulószerződés keretében történő gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, és a csökkentő tétel összege meghaladja a bruttó kötelezettsége mértékét, akkor az azt meghaladó rész az állami adóhatóságtól
visszaigényelhető. A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni.

Abban az esetben, ha a gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett az általa megkötött tanulószerződés alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesíti hozzájárulási kötelezettségét és csak részben rendelkezik a szakképzésről szóló törvényben meghatározott és a tanulószerződésben rögzített, a gyakorlati képzés teljesítéséhez szükséges feltételekkel, megállapodást köthet egy másik, gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezettel, vagy szakképző iskolával (teljesítési
megbízott), akihez gyakorlati képzésre átirányíthatja a tanulószerződéses tanulóját. Az átirányítás időtartama a tanulószerződésben meghatározott gyakorlati képzési idő legfeljebb 50%–a lehet, azzal, hogy a teljesítési megbízott a gyakorlati képzéssel kapcsolatosan költségei fedezetére díjat jogosult felszámítani a hozzájárulásra kötelezettel szemben.

Az elfogadott törvény az alábbi linken olvasható.

Forrás: 2011. évi CLV. törvény

---