Utalványt kapnak a dolgozók? Jövőre változás jön!

Szerző: dr. Horváth Zoltán
Dátum: 2018. október 24.
Címkék: , ,
Rovat:
Az utalványok 2019-től gyökeresen átalakuló áfaszabályozása az utalványok számviteli kezelése, illetve más adónemek szempontjából is számos kérdést vet fel. Az új áfaszabályozás juttatási és elszámolási szempontból is komoly következményekkel járhat majd.

Az alábbiakban egy konkrét példán keresztül illusztráljuk az utalványokhoz kapcsolódó adóváltozások lényegét. Példánkban egy bevásárlóközpont utalványkibocsátóként magyarországi ruházati boltokban beváltható, kizárólag ruházati termékekre (nem munkaruházatra) szóló egycélú utalványt bocsát ki. Az utalványt egy munkáltató juttatási célzattal megvásárolja tőle, majd átadja a munkavállalójának. Ezzel az utalvánnyal a dolgozó elmegy a bevásárlóközpontban lévő ruházati boltba (nem azonos az utalványkibocsátóval),ahol beváltja az utalványát.

A jövő évtől hatályos áfaszabályozás értelmében a példában szereplő utalvány esetében már kibocsátáskor ismert az utalvány tárgyát képező termékértékesítés teljesítési helye és a fizetendő adó összege, így – ellentétben az idei utalványszabályokkal – már a bevásárlóközpont és munkáltató közötti ellenértékes átruházás is áfával terhelt termékértékesítésnek fog minősülni, amelyet a bevásárlóközpontnak számláznia kell az utalványt megvásárló cég felé. „A munkáltató oldalán ugyanakkor már az utalvány beszerzésének pillanatában ismert a juttatási célzat, ezért a céget nem illeti meg az áfalevonási jog.

Az utalványszabályok változása hátrányosan érintheti az adóköteles jövedelmet juttatókat

Az fent vázolt helyzet több szempontból is hátrányosan érintheti a munkáltatókat/adóköteles jövedelmet juttatókat. A jelenleg hatályos juttatási rendszerben egy ilyen típusú személyi jellegű egyéb kifizetés valamennyi munkavállaló vagy a munkavállalók belső szabályzatban (nem teljesítményalapon) meghatározott köre számára egyes meghatározott juttatásként adható. Vagyis a juttatásérték 1,18-szorosa után 15 százalék szja és 19,5 százalék ehó-t kell fizetnie a munkáltatónak, azaz az utalvány dolgozónak juttatásához 40,71 százalékos járulékfizetési kötelezettség is kapcsolódik.

A cafeteriaszabályozás jövő évi átalakítása nyomán a példában szereplő juttatás 2019. január 1-től már nem adózhat bérnél kedvezőbb módon, így a juttatónak egyrészt számolnia kell:

  • a juttatás költségeinek 40,71  százalékról 81,95 százalékra növekedésével,
  • másrészt a juttatási érték is megnövekszik a le nem vonható áfa összegével, ami az adóalap növekedésén keresztül eredményezi majd az effektív adóteher növekedését.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben a munkáltató egy nettó 10.000 forintos (bruttó 12.700 forint) ruhautalványt szeretne juttatni a munkavállalónak, akkor az eddigi teher helyett összességében az alábbi adóterhekkel kell számolnia:

Mint látható, a le nem vonható áfát is bele kell számítani a juttatások adóalapjába!

(Adatok Ft-ban) 2018 2019
Dolgozói ruhautalvány nettó összege 10.000 10.000
 Fizetendő áfa összege 0 2.700
Járulékok összesen 4.071 6.920
Munkáltató teljes költsége 14.071 19.620

Utalványok tao és számviteli kezelése

Mindössze az jelenthet csekély vigaszt, hogy a megnövekedett közterhek természetesen jövőre is elszámolhatók lesznek az eredmény terhére. Az adóterhelés jelentős mértékű növekedésén túlmenően az ügyletek áfakezelésének számviteli, tao és hipa kezelésétől történő elválása okozhat majd további gondot.

A példánál maradva a munkáltató egy utalványértékesítésről szóló számlát fog kapni bevásárlóközponttól, ugyanakkor a munkavállaló részére történő ingyenes átadás során nem kell áfa törvény szerinti bizonylatot kibocsátania a munkavállaló felé, amennyiben az utalvány beszerzésekor nem él áfalevonási jogával, így az ingyenes átadással nem valósít meg áfás ügyletet.

Azonban a beváltáskor a ruhabolt a dolgozó felé 2019-től nem fog termékértékesítést számlázni, ahogy azt eddig tette, hanem azt az utalványkibocsátó, példánk szerint a bevásárlóközpont felé fogja számlázni, a magánszemély felé pedig számviteli bizonylat kibocsátásáról kell gondoskodnia (nyugta).

Látható tehát, az egycélú utalvány értékesítési láncolatában elválik egymástól az áfa tv. szerinti tranzakció kezelés és a számviteli elszámolás, ez utóbbi ugyanis továbbra is az utalvány beváltását fogja csak teljesítésnek tekinteni.

Ez egyrészt azt jelenti, hogy:

  • Az utalványkibocsátó hiába számláz kibocsátáskor áfás értékesítést az utalvány megvásárló társaságnak, számviteli szempontból nem keletkezik nettó árbevétele, ezáltal tao és hipa alapja sem, hiszen a kibocsátó jövőre is a pénzeszközök növekedését fogja elszámolni az egyéb kötelezettségekkel szemben,
  • az utalványt megvásárló munkáltatónál az utalványok pénzeszközként / munkavállalókkal szembeni kötelezettségként fognak megjelenni és jövőre sem fog ráfordítást elszámolni az utalvány beszerzése kapcsán (csak a kiosztáskor),
  • a tao és hipa alapot képező nettó árbevétel így továbbra is a beváltónál fog megjelenni, ugyanakkor az a némileg ellentmondásos helyzet áll majd elő, hogy a nettó árbevételt megítélésem szerint nem az áfa tv. szerinti fikciót (a beváltó és a kibocsátó közötti értékesítést) dokumentáló számla, hanem a gazdasági eseményt dokumentáló – a beváltó által a magánszemély vásárló nevére kibocsátott számviteli bizonylat – alapján kell majd elszámolni.

A fentiek alapján látható, hogy az áfaszabályozás változása túlmutat az áfa tv. szabályozási keretein, a szabályozási inkoherenciák pedig egy viszonylag egyszerű tranzakció során is bonyodalmakat okozhatnak.

A fenti, szándékosan leegyszerűsített példát a gyakorlatban számtalan körülmény árnyalhatja, így további – elsősorban a bizonylatolás szintjén jelentkező – problémákat generálhat például az, ha a munkavállaló az utalvány névértékét meghaladóan vásárol ruhát és a különbözetet saját zsebből fedezi.

Így az utalványok áfabeli változása nem csak a kereskedőket, hanem az utalványok juttatóit is érinti, méghozzá hátrányosan. Ezért a munkáltatóknak érdemes átgondolni milyen kedvezőbb, vagy adómentes juttatási lehetőségek állnak rendelkezésre 2019-től.

A bejegyzés szerzője dr. Horváth Zoltán, az RSM Hungary adótanácsadója. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek:


Világszerte mérsékelnék a társasági nyereségadót az államok
2019. március 25.

Közel harmadával csökkent a társasági nyereségadó mértéke az elmúlt évtizedekben globálisan – derül ki a Tax Foundation 208 országot felölelő legfrissebb nemzetközi elemzéséből. Átlagosan Európában a legalacsonyabb ez az adónem, Magyarország pedig 9 százalékos értékével az egyik legkedvezőbb befektetési környezetet biztosítja a cégek számára a térségben.

Muzeális autók adózása és költségelszámolása
2019. március 25.

Muzeális autók adózása és költségelszámolása

Egyre többen kacérkodhatnak a gondolattal, hogy beszereznek egy oldtimer autót, vagy a saját autójuk éri el azt a kort, amivel kiérdemelheti ezt a minősítést. Cikkünkben azt mutatjuk be, milyen költségvonzattal, illetve költségelszámolási lehetőséggel kell számolnunk, ha beszerzünk egy muzeális autót. Egyáltalán megéri-e cégre megvenni, vagy jobban járunk, ha magánszemélyként tesszük ezt.

Mit hozott az áfacsökkentés a vendéglátásban?
2019. március 25.

A kétlépcsős áfacsökkentés egyik célja a béremelkedések beindítása volt a vendéglátásban. Bár statisztikai adatok szerint az ágazatban két év alatt közel 20 százalékkal nőttek a fizetések, az adócsökkentés hatásainak megítélése mégsem egyértelmű.

A szocializmus építése (1948-56) – 1. rész
2019. március 22.

Az ország erőltetett újjáépítése valósult meg az úgynevezett Rákosi-korszakban. A kuláküldözés, a magántulajdonon alapuló gazdaság ellenséggé tétele napi gyakorlat volt ebben az időszakban. A politikai vezetés az eszközökben nem nagyon válogatott, a cél elérése érdekében az adózást és az adóztató apparátust is eszközként használták fel.