Vágó: automatizálni lehetne az áfacsalások kiderítését


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Vágó Gábornak az adóhatóság egyik egykori IT-vezetője mondta, hogy az áfabevallásoknál a számlaszámok elkérésével a csalások egy része automatikusan kiszűrhető lenne. Az egykori országgyűlési képviselő áfacsalásokról szóló, hétfőn nyilvánosságra hozott jelentéséről már írtunk, most a volt politikussal személyesen is beszélgettünk a jelentéséről.


A jelentést egyedül készítette, vagy rendelkezésére állt az LMP infrastruktúrája, szakértői háttere?

Teljesen egyedül.

Hány volt adóhatósági dolgozóval beszélt a jelentés elkészítéséhez?

Többel. Mintegy féltucattal.

Csak ők voltak a források?

Meg a parlamenti írásbeli kérdéseimre adott válaszok, amelyeket mellékletként csatoltam is a jelentéshez.

Azon volt adóellenőrök, akikkel a jelentés kapcsán beszélt, mit szóltak a jelentésben található javaslatokhoz?

Természetesen megmutattam nekik a jelentés tervezetét, s egyetértettek a javaslatokkal, illetve egyes javaslatok kifejezetten tőlük származnak. Ők persze nem annyira közpolitikai, hanem adóellenőrzési szempontból közelítettek a kérdéshez. Szerintük adóellenőrzési eszközökkel is érdemben csökkenthető az áfacsalások jelenlegi rendkívül magas szintje, ami évente mintegy ezermilliárd forinttól fosztja meg a magyar költségvetést.

Horváth András 1700 milliárd forintról beszélt.

Ő az összes adócsalást értette alatta, én kifejezetten az áfacsalásokról írtam a jelentésemben, ezek éves összértékét becsülöm nagyjából ezermilliárd forintra.

Reálisnak tartották a volt adóellenőrök azt a javaslatot is, hogy a NAV minden egyes áfabevallásnál bekéri a számlák sorszámát, s csak azon számlák után teljesít kifizetést, amelyek után az eladó is befizette az áfát, s ez a rendszer automatikusan működne?

Ez a javaslat konkrétan az adóhatóság egyik volt IT-vezetőjétől származik. A válasz tehát igen, reálisnak tartják.

Adószakmai szempontból  rendkívül érdekes gondolat a jelentésben az áfa egyszerű fogyasztási adóra cserélése, az áfavisszaigénylés intézményének megszüntetése is. De mint a jelentésben is olvasható, ez az Európai Unióban ez jelenleg nem lehetséges. Hogyan lenne ez elérhető?

Ez nyilvánvalóan egy hosszabb, 5-10 éves folyamat eredménye lehet. Magam is részt vettem korábban egy olyan bizottság munkájában, ahol uniós tagállamok szakértőivel arról beszélgettünk, mit is kezdhet hosszabb távon az unió az áfa kérdésével. Teljes adóharmonizációra, azonos kulcsra gyakorlatilag nincs esély. Valamit mégis kezdeni kellene az uniónak az áfa kérdésével. Az áfacsalások az egész unióban gondot jelentenek. Magyarországon – ahol a legmagasabb az áfakulcs az egész EU-ban – a legnagyobb baj, mert a csalók itt a legaktívabbak, itt lehet a legnagyobb profitot elérni. Akkora a baj, hogy a hazai tisztességes kereskedők egyes ágazatokban kiszorulnak a piacról.

A jelentésben arról is ír, hogy a NAV egyes vezetői és az áfacsaló hálózatok között érdekegyezőségek vannak. De lehetséges-e, hogy a NAV-ot felügyelő NGM, a mindenkori kormányzat ne legyen érdekelt az áfacsalások felszámolásában? Ez jelentős költségvetési többletbevételeket jelentene, ami roppant népszerű intézkedéseket tenne lehetővé. Például a nemrégiben megjelent konvergenciaprogram szerint a közszférában még 3 évig továbbra sem számíthatnak az alapilletményük emelésére. Ez is lehetne másképp, ha hirtelen az állam szert tenne ezer milliárd forint többlet bevételre. De nyilván lehetne ezer más helyet is találni a plusz pénzeknek.

Ez nem ennyire egyszerű, vannak olyan oligarchaérdekek, amelyek felülírják ezt a logikát. Az NGM pedig függ azoktól az adóhatósági vezetőktől, akik a kiemelt adózókkal tartják a kapcsolatot, s a nagy cégekkel kötött megállapodásaik révén tudnak hozni számokat. A nagyvállalatok bizonyos adót fizetnek, cserében békén hagyják őket – ez ezeknek az informális megállapodásoknak a lényege.

2014. május 14.: Közösségi ügyletek áfája

A külföldi vonatkozású ügyletek számlázását, áfarendszerbeli kezelését érintő szabályozás könnyebb értelmezése, az azok között történő hatékonyabb eligazodás érdekében 2014. május 14-én szakmai konferenciát és konzultációt szervezünk.

Tegye fel kérdéseit szakértő előadónknak, dr. Sike Olgának,  a NAV főosztályvezető-helyettesének, jöjjön el  szakmai konferenciánkra!

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Bővebb információk és jelentkezés itt

A jelentés konkrétumokat, például cégneveket nem tartalmaz. Tud annál többet is, mint ami a jelentésben olvasható?

Tudok, de azt nem mondhatom el. Nem tudom bizonyítani. S nem is bízom annyira az igazságszolgáltatásban. A megoldás egy vizsgálóbizottság felállítása lenne, az erre vonatkozó részletes javaslatot a jelentés tartalmazza.

Lát erre valódi esélyt?

Igen, szerintem egy ilyen bizottság fölállítása a Fidesznek is érdeke.

Ha az előző ciklusban nem támogatták, most miért tennék?

Megváltozhattak azóta az érintett oligarchák pozíciói.

Ha nem áll föl a bizottság, mi lesz a következő kilépés?

Majd kigondoljuk.

Korábban arról beszélt, mozgalmat indítana.

Lehetséges, de nem holnaptól.

Beszélt olyan vállalkozókkal, akik az áfacsalások miatt szorulnak ki a piacokról?

Igen, beszéltem néhányukkal.

Ők esetleg támogatnák ezt a mozgalmat?

Lehetséges, de erről még korai gondolkodni. Bízok abban, hogy föláll majd a vizsgálóbizottság

(Vágó Gábor kijelentéseről megkérdeztük az adóhatóság véleményét; a NAV nem kívánt reagálni az elhangzottakra.)

Kiskönyvtár az áfáról 3. rész: Áfalevonás és áfa-visszaigénylés

Gyakorlati példákon keresztül bemutatjuk az adólevonási jog természetét, szabályait, az adólevonás általános és különös feltételeit, kitérve a speciális termék- és szolgáltatáskörökre. Ismertetjük az adólevonás tárgyi feltételeit, valamint az áfa-visszaigénylés jelenleg hatályos rendszerét.

Rendelje meg most! Ára mindössze 2990 Ft+ 5% áfa

 


Kapcsolódó cikkek

2024. május 2.

Svédország – kis nép, nagy teljesítmény

A svédek büszkék hazájukra és erre minden okuk megvan. Az ország versenyképes, a gazdaság nemcsak a hagyományos ágazatokban, hanem a high-tech szektorban is nagyon jó teljesítményt nyújt, a jóléti társadalom stabilitást, biztonságérzetet ad minden polgárnak. Svédország közismerten magas adózású országnak számít, a magas színvonalú jóléti szolgáltatások és biztonsági háló alapja a magas adójövedelem.