Vagyonadót vezet be a milliárdosoknak Biden


Milliárdosokra kivetendő minimumadóra nyújt be javaslatot a Kongresszusnak a Fehér Ház a 2023-as költségvetési tervezete keretében.

Amerikai lapértesülések szerint a 100 millió dollárnál nagyobb vagyonnal rendelkező amerikai háztartások legalább 20 százalékos adót fizetnének a jövedelmük, valamint likvid befektetési eszközeik – például részvények és kötvények – nem realizált értéknövekedése után. Azaz olyan értéknövekedés után, amely egyébként csak a befektetési eszköz eladásakor válna adókötelessé, egyébként pedig “elfekszik” a befektetésben.

A Fehér Ház szóhasználatával a nem realizált értéknövekedés megadóztatása “adóelőleg a később kivett nyereség után”.

Keveseket érint

Biden elnök mindezidáig tartózkodott adót kivetni a befektetések fel nem vett, így adózatlanul elfekvő nyereségére, holott pártjában többen is javasolták már a nem csak a jövedelemre, hanem valamilyen formában a vagyonra is kivetett adók bevezetését. Biden elnök azonban inkább a jövedelemadó felső sávjában az adóemelést, a tőkenyereség és a hagyaték nagyobb megadóztatását, valamint a társasági adó emelését szorgalmazta.

A “milliárdosok minimális jövedelemadója” nevet viselő új adótétel csak az amerikai háztartások felső egy százalékának az egyszázadára vonatkozna, és a bevétel több mint fele az 1 milliárd dollárnál nagyobb vagyonnal rendelkezőktől származna.

Azoknak, akik már most is 20 százaléknál többet fizetnek, nem kellene több adót fizetniük, a 20 százalék alatt fizetőknek pedig a jelenlegi adókulcsuk és az új 20 százalékos adókulcs közötti különbséget kellene megfizetniük.

A Fehér Ház Igazgatási és Költségvetési Hivatala és a Gazdasági Tanácsadók Tanácsa idén ősszel végzett becslése szerint a négyszáz amerikai milliárdos család 2010 és 2018 között a jövedelmük után átlagosan valamivel több, mint 8 százalékos szövetségi adókulcsot fizetett, amely alacsonyabb az amerikaiak milliói által átlagosan fizetett adókulcsnál.

360 milliárd dollárt hozhat a javaslat

A Biden-adminisztráció hivatalba lépése óta a vagyonadó bevezetésének gondolata egyre nagyobb elfogadottságra tett szert demokrata párti körökben, hogy így is forrásokat teremthessenek elő átfogó éghajlat- és szociálpolitikai programjuk finanszírozásához, és hogy ebből a leggazdagabb amerikaiak is “méltányos módon kivegyék a részüket”.

A Fehér Ház szerint hatályba lépése esetén az adó a következő tíz évben nagyjából 360 milliárd dollár új bevételt hozna. Maga a 2023-as költségvetési javaslat pedig a Fehér Ház dokumentuma szerint a következő egy évtizedben több mint ezer milliárd dollárral csökkenti a szövetségi hiányt.

A vagyonadó bevezetésének javaslata mindazonáltal tükrözi azokat a politikai realitásokat, amelyekkel a Biden-adminisztrációnak a gazdasági programja finanszírozásához mindenképpen számolnia kell. A vagyonadó bevezetése számos, többek között jogi problémát is felvet. Például azt, hogy egyáltalán alkotmányos-e? Bevezetése esetén felmerül ugyanis annak a lehetősége, hogy a gazdag amerikaiak jogi úton támadják meg.

„Előbb vagy utóbb kifutnak mások pénzéből”

Steven M. Rosenthal, az Adópolitikai Központ nevű washingtoni agytröszt vezető munkatársa szerint a Fehér Ház javaslata bonyolult kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy az adófizetők és az adóhivatal hogyan tudják a nem nyilvánosan forgalmazott befektetési eszközöket felértékelni és hogy ebben a viszonylatban hogyan kezeljék a veszteséges befektetéseket.

A Fehér Ház adóterve drámaian megváltoztatná a leggazdagabb amerikaiak adófizetési kötelezettségét. A Tesla vezérigazgatójának, Elon Musknak 50 milliárd dollárral, míg az Amazon alapítójának, Jeff Bezosnak 35 milliárd dollárral többet kellene fizetnie Gabriel Zucman, a kaliforniai Berkeley Egyetem közgazdászának számításai szerint.

“Pontosan” – erősítette meg Twitter-üzenetében Elon Musk. “Előbb vagy utóbb kifutnak mások pénzéből és akkor megjelennek nálad is” – írta a multimilliárdos vállalkozó.

(MTI)



Kapcsolódó cikkek

2022. július 1.

800 éves az Aranybulla – Püspökök, várispánok (7. rész)

II. András király nem egységes szabályozásként adta ki az Aranybullát, az gyakran csak kiegészítette egyéb intézkedéseit, döntéseit. Ez azt is jelenti, hogy nem kis jelentősége van annak is, hogy mit nem tartalmazott a kiváltságlevél. Ez nem kis mértékben jelenti a végrehajtott adóreformot is. Az adóintézkedések egy része csak utalásszerűen tartalmaz hátrányos intézkedéseket az egyház és a várispánok kárára.

2022. június 30.

Nem titkolózhatnak sokáig a multik az adóparadicsomokról

Az EU végül kihirdette azon irányelvet, amely alapján a 750 millió eurónál nagyobb éves árbevétellel rendelkező multinacionális cégcsoportok számára adatszolgáltatást írnak elő – derül ki a Niveus közleményéből.