Vállalkozók egyeztetnek a pénztárgépekről


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A pénztárgépek átállításának részleteiről szóló szakmai egyeztetésre várja az érintett vállalatokat az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) január közepén.


A megbeszélésre a pénztárgép-forgalmazók és informatikai beszállítók mellett a változás által érintett szektorok képviselőinek részvételére is számítanak. Az egyeztetésen Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) informatikai szakfőigazgatója mondja el a vonatkozó rendelettel kapcsolatos tudnivalókat.

„Az adóhatóság és a pénztárgépek átalakításában jártas vállalkozások mellett nagyon fontosnak érezzük, hogy a rendelet következtében milliós nagyságrendű beruházásokra kényszerülő kereskedelmi nagyvállalatok – például az élelmiszer- üzletláncok – is elmondják az álláspontjukat a rendelet ügyében, ezért az ő képviselőiket is várjuk az egyeztetésen.” – közölte Dobos Attila, az IVSZ főtitkára.

A változásban érintett cégek legnagyobb érdekvédelmi szervezete, az IVSZ, a kormánytól a rendelet újragondolását kérte korábban, mivel véleménye szerint a tervezett március 31-i határidő tarthatatlan. A szövetség szerint a rendelet ütemezési idejénél minimum egy év az ideális határidő, valamint a lépcsőzetes és csoportos bevezetési elv. Az IVSZ azt is kérte, hogy az előírt informatikai modernizációhoz a kormány nyújtson vissza nem térítendő támogatást uniós közösségi pénzből, a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében – olvasható a közleményben.

(Forrá: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)