Változik a jövedéki adó: mi lesz a benzinárral?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Július elsejétől emelkedik a jövedéki adó mértéke azon benzinfajtáknál, melyek nem tartalmaznak legalább 4,4 térfogatszázalék bioetanolt. Az adó ezer literenként 103 500 Ft-ról 111 800 Ft-ra nő, a MOL azonban felkészült a változásra – írja a Magyar Hírlap.

Az olajtársaság július elsejétől csak a megnövelt bioetanol tartalmú üzemanyagot forgalmazza annak érdekében, hogy ne emelkedjen a fizetendő jövedéki adó, a fogyasztói ár így nem fog változni a módosítás miatt.

Szintén július elsejétől lép életbe az a változás, melynek értelmében a jövedéki adó bevallása és visszaigénylése elektronikusan is lehetséges lesz. Az e-ügyintézés gyorsabb lesz, mely elsősorban a jövedéki adót visszaigénylő mezőgazdasági termelőknek lehet fontos.

Tavaly összesen 761 milliárd forint jövedéki adó folyt be a költségvetésbe, az idei előirányzat pedig 743milliárdos, melyet azonban várhatóan meghalad majd az adóbevétel. A jövedéki adó visszatérítés csaknem 60 ezer gazdálkodót, természetes személyt, őstermelőt érint, ők az idén várhatóan 20 milliárd forintot igényelnek vissza.

Forrás: Pénzcentrum


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.