Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Módosította a parlament a közbeszerzési törvényt, szűkítve ezzel az üzleti titoknak minősíthető ajánlati adatok körét, és rögzítve egyebek mellett azt, hogy csak a nyertesnek kell fizetnie a dokumentációért.
A közbeszerzési törvény módosításáról döntött kedden az Országgyűlés, az új jogszabály rövidebb eljárási határidőket és új értékelési szempontokat fogalmaz meg. A javaslatot 113 igen szavazattal, 64 nem ellenében fogadta el a Ház.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban arról számolt be, hogy – döntően uniós előírások alapján – teljesen új alapokra helyezik a közbeszerzés szabályait, növelve az átláthatóságot és a versenyt. Célként fogalmazta meg a hazai kis- és közepes vállalkozások jelentősebb bevonását, emiatt már 75 százalékos referenciaértékkel már lehet pályázni.
Számvitel A-tól Z-ig 2015 |
|---|
|
• hatályos számviteli törvény és a kapcsolódó jogszabályok |
Változnak az értékelési szempontok: a továbbiakban nem a legolcsóbb ajánlatok kapják a legmagasabb pontszámot, hanem előtérbe helyezik a munkahelyteremtést, az innovatív megoldások alkalmazását, a gazdaságfejlesztés szempontjait, minőségi alapokra helyezik a kiválasztást.
A túlárazás megakadályozása érdekében a jogszabály lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő előre meghatározzon egy olyan összeget, amelyet fölött érvénytelenné nyilvánítja az ajánlatot.
A – hazai és az uniós forrásokra is vonatkozó – módosítás rugalmasabb eljárásrendet tartalmaz. Csökkennek az ajánlattételi határidők, például a nyílt eljárásnál 40-ről 35 napra, ez elektronikus benyújtás esetén 30 napra. Kivételesen, sürgősség esetén pedig lehetőség lesz gyorsított nyílt eljárást is alkalmazni, 15 napos ajánlattételi határidővel.
Egyszerűsített új nemzeti eljárás jön létre a szolgáltatások esetében 18 és 60 millió forint között, az építéseknél pedig 100 és 500 millió forint között. Uniós közbeszerzési eljárást kell lefolytatni 60 millió forint fölött a szolgáltatásoknál, míg az építéseknél 500 millió és 1,5 milliárd forint között nemzeti hirdetményes eljárást, e felett uniós közbeszerzést.
Változás az is, hogy építési beruházásoknál 100, szolgáltatásoknál 18 millió forintra mérséklik azon közbeszerzések értékhatárát, amelyeknél alkalmazható lesz a négyajánlatos meghívásos eljárás.
A törvény rögzíti a kizáró okok körét, így például az offshore szervezetek kizárására vonatkozó követelményt. Ez azt jelenti, hogy fel kell mondani a szerződést azzal a társasággal, amelyben 25 százalékot meghaladó arányt szerez a kifogásolt cég.
Új kizárási ok az, amikor az ajánlatkérő alá tudja támasztani, hogy egy cég megkísérelte jogtalanul befolyásolni a döntéshozatali folyamatot, vagy olyan bizalmas információkat igyekezett megszerezni, amelyek jogtalan előnyöket biztosítanának számára.
Nagykommentár a cégtörvényhez |
|---|
|
A szerzők gazdasági és cégügyekkel foglalkozó bírák, akik a joggyakorlat szemszögéből, a módosításokat objektíven, de kritikusan szemlélve segítik a jogalkalmazókat a gazdasági jog értelmezésében. |
Jelentősen csökken az üzleti titoknak minősülő adatok köre és a pályázók bürokratikus terhei, s gyorsul a jogorvoslati eljárás: fő szabályként továbbra is a Közbeszerzési Döntőbizottság jár el, ugyanakkor egyetlen bíróságot jelölnek meg kizárólagos illetékesként.
A módosítás összeférhetetlenségi kérdéseket is érint: az új szabályozás szerint az államfő, a kormánytagok, a legfőbb ügyész, az Alkotmánybíróság elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, a Közbeszerzési Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Központi Statisztikai Hivatal vezetője és hozzátartozói tulajdonában álló társaságok sem tehetnek ajánlatot közbeszerzésekben.
A jogszabály november elsején lép hatályba.
(MTI)
Az Országgyűlés 251 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter javaslatát. Ekkor már csak néhány ellenzéki képviselő tartózkodott a parlamenti patkóban, mivel a jobbikosok az elnöki pulpituson demonstráltak a földtörvény elfogadása ellen, a szocialisták és a függetlenek nagy része pedig kivonult.
Az európai bírósági gyakorlattal egyezően a módosított szöveg engedékenyebb az építési beruházások egybeszámításával. Jelenleg ha elemeire szednek szét egy beruházást, akkor vagy ki lehet kerülni a közbeszerzési értékhatárt, vagy egyszerűbb eljárást lehet alkalmazni. Ez kedvező lehet a kis- és középvállalkozásoknak (kkv), mert így képesek ajánlatot tenni, más szempontból azonban jogi visszaélésnek is számíthat.
A módosítás a gazdasági és műszaki funkció egységét tekinti döntő szempontnak, az így egybetartozó beruházást nem lehet elemeire bontani. Áruk és szolgáltatások – közbeszerzéssel történő – megrendelése esetén pedig tilos a szétbontás abban az esetben, ha egyetlen cél megvalósítását szolgálják, tartalmilag hasonlóak, és a funkciójuk betöltésére egységesen alkalmasak.
A kkv-knak előnyös, hogy – a módosítással – a közbeszerzési dokumentáció ellenértékét csak a nyertesnek kell megfizetnie. A gazdasági bizottság kimondta volna, hogy a dokumentáció ellenértéke nem haladhatja meg a százezer forintot, ám ez az összeg végül kikerült a szövegből.
Könnyítés lesz, hogy az ajánlattételi dokumentációt csak egy példányban kell benyújtani – jelenleg a három példány előírása a tipikus. Ugyanakkor a papíralapú mellett akár több elektronikus másolatot is kérhet az ajánlatkérő.
Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő továbbra is eldöntheti, közli-e a becsült ellenértéket. A módosítás ugyanakkor előírja, hogy az ajánlatok bontásának megkezdésekor az ajánlatkérőnek kötelező közölnie a becsült árat. Tárgyalásos eljárásnál ezt az előtt kell megtennie, mielőtt az ajánlattevő ajánlati kötöttsége beállna.
A jövőben akkor minősül aránytalanul alacsonynak az ajánlati ár, ha az 20 százalékkal kevesebb a becsült ellenértéknél. A viszonyítás tehát nem a versenytársak ajánlataihoz történik.
A gyakorlatban az ajánlattevők az ajánlataik egyre szélesebb részét nyilvánítják üzleti titokká. A módosítás csak azt engedi üzleti titokká minősíteni, ami megfelel a polgári törvénykönyv (Ptk.) előírásainak, vagyis a nyilvánosságra hozása aránytalan sérelmet okozna az ajánlattevőnek.
A közbeszerzési törvény lehetővé teszi a kisebb beszerzéseknél azt, hogy az ajánlatkérő maga alakítsa ki a tender eljárási rendjét. A módosítás ezt a lehetőséget kiterjeszti az építési beruházásokra is.
Hamar népszerű lett a piacon az a közbeszerzés, amelynél elég felhívni ajánlattételre három ajánlattevőt, majd a velük való tárgyalás után máris eredményt hirdethet az ajánlatkérő. A jövőben az ajánlatkérőknek a honlapjukon közzé kell tenniük az ilyen felhívásokat. Ugyanakkor áru és szolgáltatás megrendelésekor 25 millió forintig, építési beruházásnál pedig 150 millió forintig tárgyalást sem kell tartani a három ajánlattevővel.
A módosítás a nyertesnek adható előleg maximumát 10 millió forintról 68 millióra, a tartalék keretet pedig 5-ről 10 százalékra emeli. Az ajánlatkérőket pedig kötelezi arra, hogy a közbeszerzés minden mozzanatának a dokumentációját töltsék fel a közbeszerzési adatbázisba.
A módosítás két részben, június 30-án, illetve július 1-jén lép hatályba.
(Forrás: MTI)
