Változik az EKAER

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2016. augusztusától módosulhat az EKAER, ha az Országgyűlés elfogadja a közelmúltban benyújtott adótörvény-csomagot.

2016. augusztusától módosulhat az EKAER, ha az Országgyűlés elfogadja a közelmúltban benyújtott adótörvény-csomagot. Az EKAER több ponton szigorodik, azonban nem minden rendelkezés egyértelmű. Összeszedtem pár jogértelmezési bizonytalanságot, amelyek a jogszabálytervezet jelenlegi szövegezéséből adódnak, példákkal ellátva.

Üres kamionok és az áfa láncügylet szabályozásában elbizonytalanodott EKAER kérők esete

Ha a NAV az ellenőrzése során megállapítja, hogy az adózó az EKAER bejelentési kötelezettségét valótlan adattartalommal úgy teljesítette, hogy a bejelentett termék mennyisége meghaladja a ténylegesen fuvarozott termék mennyiségét, akkor a NAV az adózó terhére a bejelentett, de ténylegesen nem fuvarozott áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. Az indoklás szerint a NAV-nak lehetősége van mulasztási bírsággal sújtani azt a csalárd adózói magatartást, ami arra irányul, hogy hamis adatokkal tett EKAER bejelentéssel alapot szolgáltassanak áfa visszaigénylésekhez. A módosítás kiváltó oka érthető: valószínűleg visszaéléshez vezetett, ha az úton üres vagy majdnem üres kamionok mentek, miközben az EKAER-es bejelentés szerint a kamionban feltehetően értékes termék kellett, hogy utazzon – az áfa körhinta csalás egy részcselekménye a nem létező termék papíron történő fuvaroztatása más országba. 2016. augusztus 1-től, aki többet jelent az EKAER-ben, mint amennyit valójában fuvaroztat, bírságra számíthat.

Mi történik, ha egy adózó bizonytalan abban, hogy az ő konkrét esetében kell-e EKAER szám vagy sem, de biztos, ami biztos alapon inkább kér EKAER számot?

Korábbi NAV kommunikáció szerint ebből baj nem lehet, annak ellenére, hogy az Art 172. § (19a) bekezdése most is lehetőséget ad arra, hogy az adóhatóság 40 százalék mulasztási bírságot szabjon ki bejelentési kötelezettség hibás, valótlan adattartalmú vagy hiányos teljesítése esetén.

Három Navigátor adózási, számviteli témában, 15% kedvezménnyel
A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek! Megrendelés >>

Ha például egy belföldi gyártó (A) egy másik magyar vállalkozásnak (B) számláz, aki EU-s partnerének (C) értékesít és az árut C viszi el közvetlenül a gyártótól (A-tól), akkor ebben a láncügyletben B és C közötti ügylet fuvarozással járó Közösségen belüli adómentes értékesítés, az EKAER rendszerben a feladó B, így neki kell kérni EKAER számot.

Ha a gyártónál (A) EKAER szám kéréssel megbízott munkavállaló elbizonytalanodik az áfa-törvény láncügyletre vonatkozó szabály rejtelmeiben és inkább – biztos ami biztos alapon – ő is kér EKAER számot és feladóként magát tünteti fel, akkor valótlan tartalmú EKAER bejelentést tesz, hisz nem A cég a feladó.

Másképp fogalmazva olyan EKAER bejelentést tesz, amelyben A a feladó és B a címzett, miközben a valóságban B a feladó és C a címzett. Értelmezheti-e NAV ezt az esetet úgy, hogy egyrészt megbünteti a gyártót (A céget) azért mert jelentett valamit az EKAER-ben, amit nem fuvaroztatott, a B szereplőt pedig azért bünteti meg, mert nem jelentett EKAER-ben olyan ügyletet, amelyben ő volt a feladó? Ha – biztos, ami biztos alapon – mindketten (A és B) kérnek EKAER számot, akkor csak az A-t fogják megbüntetni? Véleményünk szerint nem büntethető az a személy, akinek EKAER bejelentési kötelezettsége az adott ügylet kapcsán nem is keletkezett, de biztos így gondolja-e minden pénzügyőr?

Túlpakolt UAZ-ra is kell EKAER szám

A módosítás alapján 2016. augusztus 1-jétől EKAER bejelentési kötelezettséggel jár, ha a nem kockázatos terméket nem útdíjköteles gépjárművel fuvarozzák, azonban a gépjármű össztömege a felrakodást követően meghaladja a 3,5 tonnát. Például, aki augusztus 1-től úgy pakol UAZ-ra, hogy az össztömege (fuvarral együtt) túlhaladja a 3,5 tonnát, nem kockázatos áru esetén már szükség lesz EKAER bejelentésre.

Hatósági zár megsértése esetén fuvarozó is bírságolható, sőt a járművezető is

Jelenleg is a fuvarozó köteles nyilatkozni az EKAER számról, a rakományról, a fuvareszközről, az indulási és érkezési helyről és egyéb adatokról. Ha a kockázati tényezők indokolják vagy ha a fuvarozó nem nyilatkozik, akkor NAV hatósági zárat alkalmazhat.

Úgy tűnik hatósági zár kapcsán visszaélések voltak, különösen külföldi fuvarozók esetén, ezért ezen a területen is szigorít a tervezet, méghozzá úgy, hogy a fuvarozóra telepíti a hatósági zár sértetlen állapotban történő megőrzésével kapcsolatos felelősséget, annak felhelyezésétől egészen levételéig. Ezen kötelezettség megsértése több szankcióval jár, erről szól a tervezet nagyobb része.

Ha a fuvarozó hatósági zárat jogtalanul eltávolítja (hatósági zárral kapcsolatos kötelezettségnek nem tesz eleget), akkor a hatóság megbírságolhatja. A mulasztási bírság magánszemély fuvarozó esetén 200 ezer forinttól 500 ezer forintig, egyéb fuvarozó esetén 500 ezer forinttól  1 millió forintig terjedhet.

Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online: díjmentes cikk és szaklap értesítő kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata egyedi szaklap ajánlatok Részletes információk »

Felmerül a kérdés, hogy mit jelent a magánszemély fuvarozó: olyan fuvarozó vállalkozó, aki egyéni vállalkozás keretében végez fuvarozást avagy a fuvarozó cég alkalmazásában lévő alkalmazott (jármű vezetője)? Logikus lenne feltételezni, hogy „magánszemély” alatt egyéni vállalkozót kell érteni, azonban a külföldi fuvarozó fogalom-meghatározása szerint, ami szintén a tervezet részét képezi, a jármű magánszemély vezetője is fuvarozónak minősül, azaz ebből úgy tűnik, hogy a vezetővel szemben is alkalmazható a bírság, de csak akkor ha

• a vezető külföldi vagy
• a vezető ugyan belföldi, a jármű tulajdonosa külföldi.

Leegyszerűsítve fogalmazva, az a magyar kamionos, aki külföldi kamiont vezet, bírságolható, de aki magyar kamiont vezet, az nem. De ha a kamionos külföldi, akkor mindegy, milyen kamiont vezet, minden esetben bírságolható.

Jármű visszatartása avagy modern áru megállítási jog

NAV a kiszabott bírság, illetve a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig, a fuvareszközt az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül is visszatarthatja. Nem világos, hogy mit takar pontosan a visszatartás? Kerékbilincs vagy kamion mozgását korlátozó egyéb fizikai eszköz? A mulasztási bírságnak van fizetési határideje. Csak akkor lehet visszatartani a járművet, ha a fizetési határidő már lejárt és a bírság nem lett megfizetve, vagy amíg a mulasztási bírság, illetve a pénzkövetelés nincs megfizetve?

A visszatartás nem mindenkire egyformán vonatkozik. Belföldi székhelyű, adószámmal rendelkező fuvarozók fuvareszközeit nem lehet visszatartani. Külföldi fuvarozók is „megúszhatják” a visszatartást, de csak akkor, ha pénzügyi intézmény kezességet vagy garanciát vállal vagy egy belföldi gazdálkodó tőle a bírságfizetést átvállalja.  Külföldi fuvarozó esetében a fuvarozó tulajdonában vagy használatában lévő más fuvareszközt is vissza lehet tartani. Külön korlátozó rendelkezés hiányában ez azt is jelenti, hogy hatósági zár a másik fuvareszköz kapcsán még akkor is alkalmazható, ha a másik fuvareszközön utazó termék kapcsán az EKAER bejelentés szabályos volt. Termékkel kereskedő feladóknak, illetve címzetteknek jól kell megválogatni a fuvarozókat:  hiába tettek eleget az EKAER bejelentési kötelezettségnek, ha a fuvarozó gyűjtő fuvarral olyan kereskedő áruját viszi, akik ezen kötelezettségnek nem tettek eleget, a jogkövető módon eljáró feladók áruja – a szállítmány többi részével együtt – is vissza lesz tartva, ha a fuvarozó külföldi. Mi több, ha az adott járműven utazó összes termék kapcsán szabályos EKAER bejelentést tettek, még akkor sem lehetnek biztosak a feladók/címzettek abban, hogy az árujuk időben megérkezik, ha az adott külföldi fuvarozó más járművén EKAER szabálytalanság volt és emiatt NAV hatósági zárat alkalmazott, amelyet a fuvarozó jogtalanul eltávolított és emiatt bírságot kapott.

Úgy tűnik a szabályozás hátrányos helyzetbe hozza a külföldieket, míg a belföldi fuvarozókat előnyben részesít. Kérdéses, hogy az ilyen megkülönböztetés összhangba van-e az EU alapelveivel, pl. a diszkrimináció tilalmával, illetve szolgáltatásnyújtás / letelepedettség szabadságába? Ha az EB a Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárás során ezt a rendelkezést a Közösségi jogba ütközőnek nyilvánítja, akkor miként tudnak a külföldi fuvarozók kártérítést követelni a magyar államtól, ha e diszkriminatív rendelkezés folytán keletkező versenyhátrányból káruk keletkezett?

A bejegyzés szerzője Sztankó Dániel, az RSM DTM Hungary pénzügyi képviseleti csoportvezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere. 

---