Változnak az ingatlanértékesítés adószabályai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megszűnik az adókiegyenlítés bonyolult rendszere, a megfizetett adót már év közben is vissza lehet igényelni.


Változnak a magánszemélyek ingatlanértékesítésből származó jövedelmének felhasználásával kapcsolatos adószabályok – hívja fel a figyelmet az adóhatóság a honlapján. A közlemény ismerteti: a magánszemélyek ingatlanértékesítésből (ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából) származó jövedelmét a bevételből kiindulva, a költségek és a tulajdonban tartás időszakát figyelembe véve kell meghatározni.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény jelenleg hatályos rendelkezése alapján, amennyiben valaki ingatlanértékesítésből származó jövedelmét vagy annak egy részét a bevallási határidőn belül saját maga, közeli hozzátartozója, élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más hasonló intézményben biztosított férőhely visszavásárlási és továbbértékesítési jog nélküli megszerzésére használja fel – és ezt az adóbevallásában feltünteti -, a megállapított és bevallott adót (vagy annak a felhasznált jövedelemre eső részét) nem kell megfizetnie.

Amennyiben a jövedelem cél szerinti felhasználására a bevallást követően kerül sor az értékesítést követő két évben, a hatályos rendelkezés szerint adókiegyenlítés formájában lehet visszaigényelni a megfizetett adót. Egy idei módosításnak köszönhetően azonban július 20-tól már a jövedelem felhasználásának igazolásával lehet visszaigényelni a megfizetett adót, sőt, átmeneti szabály alapján már a 2017. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazni lehet. Megszűnik tehát az adókiegyenlítés bonyolult rendszere, a megfizetett adót akár már év közben is vissza lehet igényelni.

(MTI)

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 20.

A közvetett adózás rendszere Algériában (4. rész)

Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.