Vámosi: áfaemelés helyett jött a csomag


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A cafeteria visszaszorul, a közműadó megjelenik az árakban, az áfa-visszatérítés tételes ellenőrzésével kapcsolatban vannak kérdőjelek – mondta a kormány új csomagjáról Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő.


A költségvetési hiány 3 százalék alatt tartása Vámosi-Nagy Szabolcs szerint nemcsak az EU és az IMF elvárása, hanem utódaink jövője miatt is fontos. Úgy látszik, hogy ehhez muszáj adóemelésekhez folyamodni, és mivel az áfát már nem lehet tovább emelni, újabb réseket keresnek, ahol még lehet adóztatni – reagált az adószakértő a kormány újabb intézkedéscsomagjára.

Az Ernst& Young adószakértője elmondta: a helyi iparűzési adóban tervezett változás – amely szerint a jövőben a helyi iparűzési adó alapjából csak az eladott áruk beszerzési értékének (elábé) 80 százalékát lehet levonni – gyakorlatilag a 2013-tól kivezetendő bolti kiskereskedelmi különadó folytatása. Ez ugyanis feltételezhetően a nagy forgalmú kiskereskedelmi cégeket érinti majd, mert csak a kereskedőknél fordulhat elő, hogy a bevételek 80 százaléka elábé, és vélhetően összeghatárt is bevezetnek.

Arról, hogy a bankokkal kötött megállapodás ellenére nem csökkentik a felére a bankadót 2013-ban, Vámosi-Nagy Szabolcs kifejtette: a bankokat egy éven keresztül duplán adóztatják azáltal, hogy a jövő év közepén nem vezetik ki a bankadót és párhuzamosan bevezetik a pénzügyi tranzakciós illetéket.

Úgy vélekedett, a bankadó átlátható, olcsón beszedhető adó, de az a közgazdasági kockázata, hogy még drágábbak lesznek a hitelek és még nagyobb lesz a hitelszűke, márpedig nehezen képzelhető el, hogy a gazdasági növekedés hitelszűkében beindul.

A föld alatti vezetékekre kivetett, a szolgáltatók által fizetendő közműadóról Vámosi-Nagy Szabolcs szerint már korábban is volt szó. Hozzátette: más kérdés, hogyan lehet majd megvalósítani, hogy ezt az árakban ne hárítsák át a fogyasztókra, különösen, hogy van olyan terület, ahol ennek megfelelő mértékű a haszonkulcs. A lakosság terhelése ugyanakkor súlyos probléma, mert a rezsiterhei már így is magasak – tette hozzá.

A cafetéria-rendszerrel kapcsolatos változásokról – itt az egészségügyi hozzájárulási adó kulcsa 10 százalékról 27 százalékra nő – úgy vélekedett, ez még így is olcsóbb lesz, mint ha a juttatást munkabérben adnák.

A módosítás jobb esetben a vállalkozás munkaerő-költségének a növekedését jelenti, rosszabb esetben a cég kevesebb cafetériát ad, hogy ugyanabból a pénzből kijöjjön – vélekedett.

Őszi Adó-konferenciák

2012. 11. 26. Adómozaik 2013.
2012. 12. 06. Adónap 2013. – ART, SZJA, ÁFA, JÁRULÉKOK, TAO

Az áfa-visszatérítés tételes ellenőrzésével kapcsolatban vannak kérdőjelek – reagált a szakértő arra, hogy a jövőben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2,5 millió forintig végzi a számlák egyedi ellenőrzését a korábbi 10 millió, illetve 5 millió forinttal szemben, és ettől a kormány 60 milliárd többletbevételt vár. Az adóhivatalnál az adóhiány megállapítások 86 százaléka eddig is áfa volt, a megállapítások számának azonban csökkennie kell, mert a nyáron három olyan európai bírósági ítélet is megjelent, amely elmarasztalta a magyarországi gyakorlatot. Vámosi-Nagy Szabolcs szerint, ha jövőre ugyanannyi áfát tudnának „megakasztani”, mint idén, már önmagában nagy eredmény lenne, különösen, hogy az adóhivatalnál is költség- és létszámcsökkentés várható, miközben feladataik nőnek.

(Forrás: MTI)

Elfelejtette?
Semmi sincs veszve!

Ősszel is indítunk Mérlegképes képzést! Naptárért kattintson >>>


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.