Vámosi-Nagy: akár jövőre egyszámjegyű lehet az szja-kulcs

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A NAV-átszervezés nem olyan érdemi változás, mint ahogy kívülről gondolják, míg a megbízható adós kategóriájának bevezetése okos, bátor és megalapozott lépés – nyilatkozta lapunknak Vámosi-Nagy Szabolcs. Az Ernst&Young adószakértője elemezte a friss adócsomagot, ötleteket adott az áfacsalások további visszaszorításához, és mesélt azokról az időkről, amikor Medgyessy Péter volt az Adó szaklap főszerkesztője.

Ön volt az APEH elnökhelyettese és a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára egyaránt, minden oldalról látta az adóigazgatás működését. Ennek fényében mit szól ahhoz, hogy integrálják az adóhivatal vezetését a nemzetgazdasági tárcába?

Több mint 9 éve eljöttem az adóhatóságtól, azóta ott komoly átszervezések voltak: beolvasztották az illetékhivatalokat, a Vám- és Pénzügyőrséget, a szerencsejáték-felügyeletet, kétszer pedig regionális okokból alakítottak a szervezeten, így pontosan nem tudom, mi van most „bent”. Az, hogy az adóhatóság vezetését beolvasztják a minisztériumba, nem újdonság: az adóreform előtt a vállalati adóigazgatást úgy hívták, hogy a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága, majd úgy, hogy a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága. Az adóreform előtt – ne feledjük, akkor még nem volt személyi jövedelemadó! – úgy működött a vállalati adóigazgatás, hogy a vezetése formálisan a minisztérium egyik főosztálya volt. Maga a vezérkar különálló lesz a nemzetgazdasági tárcán belül is – formálisan az, hogy ez a minisztérium szervezetében van, vagy különálló intézményről van szó, édes mindegy. Van nemzetközi példa erre is, arra is: Portugáliában és Spanyolországban például úgy működik a rendszer, ahogy most itt tervezik. Lehet ezt jól meg rosszul csinálni így is, úgy is.

A NAV regionális szintjének megszüntetését indokoltnak tartja?

Ennek is van előnye és hátránya. Előnye, hogy kevesebb lesz a vezető, és a hátrány is ebből fakad: az irányítás nehezebb lesz. Egy központból 23 igazgatóságot könnyebb volt hét régión keresztül irányítani, mint közvetlenül. A régióknak vannak olyan feladatai, amelyeket most vissza kell majd adni megyei szintre: ilyen a gazdálkodás, a személyügy, a tervezés.

Mit jelent a tervezés?

Egyrészt az adóhivatali munkák tervezését jelenti – például ennek során választják ki a kockázatelemzés nyomán ellenőrizendő cégeket. Ezen túl az adóbevételek tervezése is részleteiben az adóhivatalban történik: a NAV törvényi felhatalmazás alapján megkérdezi a nagy adózókat, hogy várhatóan miként gazdálkodnak a következő évben, majd ennek alapján terveznek adóbevételeket. Például ha beruháznak, akkor nagy áfa-visszaigénylők lesznek – ez az adóbevételekre közvetlen hatással lehet. A tervezési osztály ezen túl augusztusban gyorsjelentést készít a kormánynak, hogy a májusban beadott társaságiadó-bevallások alapján a tényadatok hogyan alakulnak.

Visszakanyarodva a regionális szint megszüntetéséhez: a másodfokú adóeljárásokkal mi lesz?

Valóban, a régiós szinten van az adóeljárások másodfoka is. Ez csak úgy integrálható, ha létrehoznak egy országos központot, és annak a kihelyezett osztályai látják el – gondolom régiós szinten – ugyanezt a feladatot. Minden fellebbezést nem lehet a központba küldeni, ahogy a szakembereket sem. A perképviselet is a mostani regionális szint feladata, ami nem kis munka, hiszen több ezer adóper van egy évben. Jó volna, ha nem kellene a pereskedés miatt a résztvevőknek Budapestre utazgatniuk. Egyébként olyan is volt már, amikor egy főosztályhoz tartoztak a másodfokú eljárások: annak kihelyezett részlegei működtek a megyékben, és a főosztály végezte a szakmai koordinációt.

Összességében a NAV-átszervezés nem olyan érdemi változás, mint ahogy kívülről gondolják. Úgy vélem, az adóigazgatást ért bírálatokra adott válaszról van szó.

Vámosi-Nagy Szabolcs

 

Az Art. Országgyűlés előtt lévő módosítása jelentős többletfeladatot ad a NAV-nak a társaságok és a személyi jövedelemadó esetén is. Az átszervezésnek lehet ehhez köze?

Szerintem nincs. Valóban többletfeladatokat kap az adóhivatal – ahogy minden évben szokott – de ezek most informatikai többletfeladatokat jelentenek majd. Például a megbízható adós besorolásának feltételei átláthatóak és kezelhetők informatikailag, ráadásul a társaságok vizsgálatát negyedévente meg kell ismételni. Az szja-val kapcsolatos új szabályozás inkább 2017-ben jelentenek többletmunkát, de itt a siker a kifizetői adatszolgáltatás pontosságán múlik. Szerves fejlődésről van szó: a vállalkozások elektronikus bevallást készítenek, amelyet képes fogadni és feldolgozni a NAV. Egyébként messziről indultunk: az adóhivatal 1988-as felállásánál például kormányintézkedésre volt szükség ahhoz, hogy két zárt telefonvonal legyen Budapest és a megyeszékhelyek között; akkor azon áramlottak biztonságosan az információk.

Hogy vélekedik a cégek kategorizálásáról?

Szerencsésnek tartom a megbízható adós – kockázatos adós besorolások bevezetését, és azt is, hogy a minősítés érdemben befolyásolja az áfa-visszatérítés idejét. Ma ugyanis előfordul, hogy a NAV évekig nem adja vissza az áfát, közben pedig a cég tönkremegy, mert az összeg hiányzik a likviditásából. Ismerek olyan külföldi céget, amely a magyar leányvállalat teljes vezetését leváltotta, mert nem kapták vissza az áfát, holott első körben a kapcsolódó vizsgálatok nem találtak adóhiányt. Vagyis ha csalás történt, azt az értékesítési lánc másik tagja követte el, de a teljes vizsgálat lezártáig egyik cég sem kap vissza áfát. A megbízható adós besorolás bevezetése okos dolog, de lesz majd közvetlen költségvetési hatása. Gondoljon egy autógyárra: a beszerzés áfával történik, az értékesítése export, áfamentes, ezt visszakéri – nem mindegy, hogy mennyi idő alatt kapja vissza.

Tehát bátor lépésről van szó?

Igen, bátor és megalapozott. A megbízható adós kritériumai a köznapi megítéléssel egyezőek, és érdemes lesz megbízható adóssá válni: sok pénz múlhat a minősítés meglétén. Alkotmányossági aggály sem fordulhat elő, mert a feltételeket előre meghirdetik, azoknak bárki megfelelhet.

Mit tart még pozitívnak az adócsomagból?

Nagyon helyesnek tartom, hogy az elektromos autók után minden közterhet elengednek. Ettől persze nem lesz a gépkocsipark 20 százaléka elektromos, de nagyon helyes szándékot mutat a szabályozás. A jövedéki adó szabályozása kényszerűségből változik – ezután évi 1000 forint regisztrációs díjat kell fizetnie a házipálinka-főzőnek, aki jövőre literenként 700 forintos adójegy vásárlása után kezdhet pálinkafőzésbe; adójegyből legalább ötöt, legfeljebb 86-t lehet vásárolni. Ez a lehetőségeken belül igen kedvező szabályozás – a hatályos uniós minimális jövedékiadó-mértéknél kedvezőbb, megfelel az EU-csatlakozáskor kiharcolt derogáció mértékének, amit eddig nagyon nem tartottunk be. Szintén tetszik, hogy a fuvarozóknál megszűnteik azt a különbséget, hogy a hazai út- és autópályadíj 7,5 százalékát levonhatták a helyi iparűzési adóból, de a külföldit nem. Most ezt helyreteszik, és a külföldi útdíjak 7,5 százaléka is levonható lesz.

Csökkent-e az online pénztárgépek és az ekaer bevezetésétől érdemben a feketegazdaság aránya?

Az adózatlan gazdaság viszonylag jelentős Magyarországon, mértékét a GDP 20-25 százaléka közé teszik. Ennek kezelése nemcsak adóigazgatási, de kulturális kérdés is. Nehéz válaszolni, mert a látencia mérése önmagában ellentmondásos. Vannak azért technikák: például idén nőtt a készpénzforgalom, ami a feketegazdaság terjedésének jele is lehet – aki el akarja rejteni a pénzét, az nem bakszámlák között mozgatja elektronikusan. Korábban a háztartási statisztikák segítségével is becsülték a feketegazdaság nagyságát: megfigyeltek 2000 háztartást, és a vásárlási szokásaikból következtettek. Az illegális cigarettaforgalmat az EU-ban elfogadott módszertan szerint a szemetek átvizsgálásával becsülik: megnézik, hogy az eldobott dobozok között hány külföldi zárjegyes van. Az online pénztárgépek és az ekaer bevezetése tisztította a gazdaságot, hogy pontosan mennyire, azt nem tudom megmondani, de hogy Magyarországon jelentősen csökkent volna az adózatlan gazdaság mértéke, afelől vannak kétségeim. Egyébként a válság is a gazdaság tisztulása ellen szokott hatni.

Milyen eszközöket vethet még be a kormány és a NAV a feketegazdaság ellen?

Olaszországban például három évig élt egy szabály, amely alapján a boltból kijövő vásárlóknál vizsgálták, hogy kaptak-e nyugtát. Nem őket büntették, hanem a céget, amelyik nem adott nyugtát. Ez szerintem elég szélsőséges eszköz. Egyébként minden eszköznél mérlegelni kell, hogy arányban áll-e a felderítés a bevezetett intézkedés anyagi és erkölcsi hozadékával. Ezen túl az adónyomozás léte és erősítése is kiváló eszköz a feketegazdaság elleni harcban.

ADÓklub Online 2016 – Androidos okostelefonnal
ADÓ szaklap online ADÓ-kódex szaklap online Számviteli tanácsadó szaklap online Áfa-kalauz szaklap online – ADÓ kérdések és válaszok Ado.hu Prémium cikkek Rendelje meg most >>

Romániában áfacsökkentéssel kísérleteznek – nyilván minél kisebb az áfa, annál kevésbé érdemes csalni. Itthon lát lehetőséget az általános áfacsökkentésre?

Nagy élelmiszer-ipari cégek alapos felmérést készíttettek, amelynek nyomán azt javasolták: csökkenjen egyes termékcsoportok áfakulcsa 10 százalék alá. Ekkor már nem érné meg a csalás, hiszen annak is vannak költségei – céget kell alapítani, könyvelőt, ügyvédet fizetni. Amíg itt a legmagasabb az áfakulcs, addig érdemes Magyarországon csalni – ez az összefüggés áll. De ezen néhány százalékpontos áfacsökkentés nem segít. A fenti esetben a kutatás arra a következtetésre jutott, hogy az adott szegmens némi idő elteltével annyira fehéredik, hogy több áfabevételt ad, mint a magasabb kulccsal korábban; de ez az idő legalább 1-2 év, addig finanszírozni kell az áfacsökkentést. Az általános áfacsökkentés finanszírozása a 3 százalékos költségvetési hiánycél mellett súlyos teher a büdzsének, inkább szektoronként lehet szó áfacsökkentésről – ahogy erről Varga Mihály miniszter a napokban nyilatkozott.

Lesz egyszámjegyű szja-kulcs ebben a parlamenti ciklusban?

Ez politikai kérdés. Meg lehet csinálni – a 9 százalékos szja-kulcs bevezetése mintegy 600 milliárdos bevételkiesést jelent a büdzsének. Csak valamelyik más adón be kell hozni, vagy a költségvetésben meg kell spórolni ezt az összeget – az utóbbi másképp fáj, mint az adóemelés. Akár jövőre is lehet egyszámjegyű az szja-kulcs, csak az a kérdés: milyen áron?

Az nem fordulhat elő, hogy a növekedés generálta többlet adóbevételek miatt ilyesmire nem lesz szükség?

A magyar növekedési adat ma nemzetközi összehasonlításban is jónak számít, ezzel együtt az Ön által említett jelenség Kínában fordulhat elő, ahol 10 százalékos a növekedés. Hosszú távon ebben lehet reménykedni, a cikluson belül kevésbé. Szerves fejlődés eredményeként 5-6 év múlva mérséklődhetne az szja-kulcs, ha erre összpontosítunk.

Személy szerint az szja-csökkentés gazdaságpolitikai hatásait nem látom, legfeljebb az lehet a következmény, hogy a munkáltató nem ad fizetésemelést, hiszen úgyis nő a nettó bér. Ha van tartalék a költségvetésben, akkor szerintem fontosabb lenne a munkáltatói közteher csökkentése, ami jelenleg 28,5 százalékos. Ez részlegesen megtörténik a munkahelyvédelmi akcióterv keretében a veszélyeztetett korcsoportoknál, ezzel együtt több mint 1,2 millió ember minimálbér alatti jövedelmet vall be, ami vélhetően nem áll szinkronban a valósággal.

A járulékcsökkentés a legális foglalkoztatást növelné?

Igen, de csak ha érdemi mértékű. Sokan szeretnek nyugodtan aludni – ha jelentősen csökkennének a foglalkoztatás terhei, ők a legalitás irányába mozdulnának el.

28 éve hitelesen magyaráz az Adó szaklap   A szerkesztőbizottság elnökeként mit tart az Adó szaklap legnagyobb erényének? Az Adó szaklap 1987 decemberében született, célja az adóreform támogatása volt. Az első főszerkesztőt Medgyessy Péternek hívták – pénzügyminiszterként ő kezdeményezte a lap születését és formálisan ő is vezette a lapot. Én akkor még „álnéven” írtam cikkeket. Ne feledjük, akkor szocializmus volt – senki nem tudta, hogy a rendszer 2 év múlva összeomlik – és egy piacgazdaságot imitáló adórendszer bevezetése igen vagány dolog volt. Akkor az volt a kimondott cél, hogy az Adó szaklap segítse az adóreform bevezetését, a jogalkalmazást. Számomra nem kérdés, hogy a lapra a mai napig nagy szükség van: ahogy az adórendszer finomodott, cizelláltabb lett, még inkább magyarázatra szorul. A szaklap-család alapállása – ami csorbítatlan a mai napig – az, hogy nem filozofálgatunk, hanem az adott adójogszabály konkrét alkalmazási lehetőségeiről írunk. A lap kvázi hivatalos orgánumként teszi mindezt, nem véletlen, hogy a szerzők többsége vagy minisztériumi, vagy adóhivatali dolgozó, és az adóügyi helyettes államtitkár tagja a szerkesztőbizottságnak. Célunk, hogy hatékony segítséget nyújtsunk azoknak, akik szabályosan akarnak adózni. Mit ad hozzá mindehhez az Adóklubok 2016? Az Adóklubok termékcsalád – szaklapokkal, kiadványokkal, online szolgáltatásokkal, nyomtatott és online eléréssel – ugyanezen filozófia alapján működő és kiteljesedő szolgáltatáscsomag. Sokat jelent mindez az év vége felé a szakmában? Persze. December elején megint megjelenik az Adó kódex, amely az adótörvény-módosításokat előbb közli, mint a Magyar Közlöny, ráadásul egységes szerkezetben, és ami legalább ennyire fontos: ott van mellette a „líra” is, vagyis a törvény megfogalmazója elmondja, mi a jogszabály-változás lényege. Az év vége és az év eleje mindig ennek tanulmányozásával telik.

 

---