2021-ig papírmentes hivatallá válhat a NAV

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Varga Mihály pénzügyminiszter a NAV évértékelőjén az adóadminisztráció csökkentését nevezte a legsürgetőbb feladatnak.

A kabinet az adócsökkentés kormánya kíván maradni, és a legnagyobb adócsökkentő cím mellé néhány éven belül szeretné megszerezni a legnagyobb adóadminisztráció-csökkentő címet is – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) évértékelőjén.

Elmondta: a gyermekes családok megerősítését, illetve a gyermekvállalás ösztönzését szolgáló családvédelmi akciótervben foglalt intézkedéseket a miniszterelnök mutatja be a hétvégén.

Beszélt arról is, hogy évek óta minden makrogazdasági adat jól alakul, a 2018-as növekedés akár a 4,6 százalékot is meghaladhatja – a tavalyi harmadik negyedévi 5,2 százalék a harmadik legmagasabb ütem az EU-ban -, és egyes elemzők szerint az idei is nagyobb lehet a vártnál. A világgazdaság azonban kezd túljutni növekedési csúcspontján, amire érdemes felkészülni, és olyan intézkedéseket kidolgozni, amelyek megvédik az eddigi eredményeket.

Hangsúlyozta, ebben nagy feladat hárul a költségvetési bevételek mintegy 95 százalékát beszedő adóhivatalra, amely tavaly eredményes és hatékony munkát végzett. Bár 2018-ban több adó kulcsa is mérséklődött, ez nem járt a bevételek csökkenésével, a beszedett 14 253 milliárd forint 851 milliárd forinttal nagyobb az előző évinél. Idén pedig a NAV-nak úgy kell 1065 milliárd forinttal többet hoznia, hogy csupán a szociális hozzájárulási adó (szocho) július 1-jétől várható 2 százalékpontos csökkentése több mint 130 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál.

A bevételek növekedéséhez a gazdasági növekedés mellett az adómorál javulása és a gazdaság fehéredése is hozzájárult. Négyszáz milliárd forint hozható összefüggésbe a 2013 óta bevezetett gazdaságfehérítő intézkedésekkel. Az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer) és az online pénztárgépek után tavaly bevezették az online számlázást és bekötötték az adóhivatalba az étel- és italautomatákat. Vannak azonban még olyan automaták – például a parkolóautomaták – amelyek nincsenek bekapcsolva – jegyezte meg a miniszter.

A jövőről szólva a tárcavezető elmondta, a legsürgetőbb az adóadminisztráció csökkentése, egy cégnek ugyanis egy felmérés szerint évi 277 órát kell fordítania adóügyei intézésére. Idén öt adófajta szűnik meg, de szeretnének további lépéseket tenni az egyszerűség irányába – mondta Varga Mihály.

Az e-szja bevezetésével a magánszemélyeknek gyakorlatilag már nincs adóadminisztrációs kötelezettségük, most a vállalkozásokon a sor – fejtette ki. Az a cél, hogy 2021-ben már a lehető legtöbb adóbevallást a NAV készítse el a vállalkozásoknak is. Az első nagy lépést már megtette a hivatal, január 10-én elküldte az első jövedékiadó-bevallási tervezeteket az érintett cégeknek. A miniszter azt kérte, a NAV az áfabevallások esetében is kezdje el a fejlesztéseket. Cél az is, hogy 2021-ig teljesen papírmentes hivatallá váljon a NAV – mondta.

A miniszter értékelőjében felidézte: három évvel ezelőtt azt kérte, hogy Svédországhoz hasonlóan Magyarországon is az adóhivatal legyen az egyik legnépszerűbb hatóság, tavaly pedig, hogy pályázzon az unió legversenyképesebb adóhivatala címére is. Úgy vélekedett, az adózói visszajelzések szerint a NAV munkatársai sokat tettek azért, hogy egyre jobban megközelítsék ezeket a célokat. Az adózókat kell a középpontba helyezni a következő években is – hangsúlyozta.

A magyar gazdaság eredményeiről szólva a növekedés mellett többek között kiemelte azt is, hogy 2010-hez képest 800 ezerrel többen dolgoznak, a munkanélküliségi ráta tavaly novemberben 3,6 százalék volt, a negyedik legalacsonyabb az unióban, a cél az, hogy közelítse a 3 százalékot, kerüljön az alá. A jó eredményeket úgy sikerült elérni, hogy tavaly a GDP-arányos államadósság 73,3 százalékról 71 százalékra csökkent – tette hozzá.

Kitért arra is, hogy a magyar eredményeket az OECD hat napja bemutatott jelentése is kiemelte, mint jelezték, Magyarország minta lehet más országok számára is, főként az adórendszerből lehet sok mindent eredményesen alkalmazni.

Az adórendszerről szólva elmondta, hogy a kormány adópolitikája 2010 óta változatlan, továbbra is a jövedelmeket terhelő adók csökkentését tekintik a legfontosabbnak. Az adócsökkentő intézkedések eddig több ezermilliárd forintot hagytak a családoknál, kis- és középvállalkozásoknál (kkv).

Utóbbiakat a kormány 2013 óta alacsony adókkal segíti, az adatok igazolják, hogy a kisebb vállalkozások hajlandóak befizetni az egyszerű és alacsony adót – ismertette a miniszter. Több mint 350 ezer vállalkozó valamelyik kedvező adózási mód szerint adózik. A legnépszerűbb a kisadózók tételes adója (kata), január végén több mint 317 ezren tartoztak a hatálya alá.

Varga Mihály kiemelte továbbá a versenyszférával 2016-ban kötött béremelési és adócsökkentési megállapodást, amely a szocho csökkentésén túl rögzítette a társasági adó egységes, 9 százalékos mértékét is, ami a legalacsonyabb az EU-ban.

A családoknak szóló adókedvezményekről szólva a miniszter egyebek mellett felidézte, hogy januártól a kétgyermekesek adókedvezménye 40 ezer forintra emelkedett, a kedvezmény számításaik szerint idén 355 milliárd forinttal növeli a szülők mozgásterét. A 15 százalékos szja kulccsal pedig Magyarország dobogós az EU-ban – tette hozzá.

Beszélt arról is, hogy Magyarország a legnagyobb adócsökkentő az unióban. Az Eurostat adatai szerint a GDP-arányos adóterhelés a 2016-os 39,3 százalék után 2017-ben 38,4 százalékra csökkent, miközben az úgynevezett adócentralizációs ráta is jelentősen mérséklődött, míg az EU-ban 39,9-ről 40,2 százalékra nőtt. A miniszter szerint jó esély van a cím megvédésére.

(MTI)

---