Vége a magánnyugdíjpénztáraknak – mit jelent ez tb-szempontból?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Januári hatállyal méri a végső csapást a kormány a magánnyugdíjpénztárakra. Egy tollvonással megszünteti a kötelező járulékfizetést, ráadásul az Ab sem dönt.

A mintegy százezer magán-nyugdíjpénztári tag reménykedhetett eddig abban, hogy az Alkotmánybíróságnak (Ab) benyújtott indítványokról számukra kedvező határozatot hoz. A Stabilitás Pénztárszövetség azért fordult az Ab-hoz, mert a maradó pénztártagok munkával töltött szolgálati idejét nem veszi figyelembe az állam − vagyis az új szabályozás utáni időszakra nem jár nekik állami nyugdíj, jóllehet munkáltatójuk a járulékot fizeti utánuk.

A testület állítólag már a határozathozatal határán volt augusztus végén, ám újabb ötletek merültek fel és bővült a testület öt fővel. A napirendre tűzés pedig elmaradt − végleg, mert januártól minden olyan beadvány, amelyet nem személyes érintettség okán nyújtottak be, automatikusan a kukába kerül. Igaz, jövőre is lehet az Ab-hoz fordulni, az emberi méltóság sérelmére hivatkozva, legkésőbb március végéig.

A módosító sem maradt el

Ráadásul a szerdai kormányülésen olyan döntés született, hogy a kisebb gazdasági növekedés okozta kiesést többek közt a magánpénztári tagdíjakból pótolják. Az elmúlt 14 hónapban a tagdíjakat nem a pénztárak kapták, hanem a költségvetésnek kellett utalni. A döntés nyomán ez a tétel továbbra is az államé marad, ebből 48 milliárd forintra számít a kormány. Emellett tegnap egy módosítót is benyújtott a költségvetési bizottság az adóalkotmánynak keresztelt jogszabályhoz, ebben lényegében megszüntetik a magánpénztárakat.

A módosító szerint „természetes személy nyugellátás fedezetére fizetett járuléka kizárólag a Nyugdíjbiztosítási alapot illeti meg.” Hogy még egyértelműbb legyen a módosítás lényege, a javaslat kivesz minden, a magán-nyugdíjpénztári tagdíjakra vonatkozó rendelkezést a tb-törvényből.

Fontos tb-változás

A tízszázalékos egyéni befizetés eddig tagdíj vagy járulék volt, januártól csak járulék lesz. A magánpénztári tagok számára ez fontos dolgot jelent − mondta lapunknak Boncsér Katalin, a KPMG menedzsere. Egyéni befizetéseik révén szolgálati időt és jogosultságot szereznek az állami nyugdíjra. Ez komoly előrelépés a mostani helyzethez képest, amikor fizetnek mindent, mint a visszalépők, ám ezért nem jár nekik semmi.

Ugyanakkor a tagok jövedelme csak a maguk fizette járulék alapján keletkeztet állami nyugdíjat, egyéb jövedelem, ami után egyéni járulékot nem kell fizetni, nem tartozik ide. Vagyis ha októberben valaki eléri a járulékplafont, ami felett járulékot már nem kell fizetnie, a november-decemberi bére már nem számít a várható nyugdíj összegébe. De a szolgálati időbe igen. Ez azonban nem érint tömegeket, hiszen az egyéni járulékplafon nagyjából nyolcmillió forint éves jövedelemnél lesz jövőre.

A pénztári tagdíj fogalma ettől függetlenül megmarad: az a pénztár saját bevétele lesz, amit a tagok folyamatos befizetései adnak. Ez azonban nem lehet a tízszázalékos egyéni befizetés. Ehelyett a pénztárak saját alapszabályukban határozhatják meg a kívánt tagdíjak mértékét. A tagdíjat − ezt már korábban kikötötte a törvény − a pénztáraknak maguknak kell beszedniük.

Kérdés ezek után, mi lesz a különbség a magán és az önkéntes pénztárak között. Az sem eldöntött − véli Boncsér −, hogy mi lesz a magánpénztárak vagyonának sorsa, ha azok esetleg megszűnnének.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.