Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Júliustól jelentősen megváltozott az elektronikus kereskedelem adózási rendszere – az egyablakos rendszerbe (OSS) történő regisztráció egyéb adózási következményeire hívjuk fel a figyelmet. Az ABT Treuhand elemzése.
A korábbi rendszer szerint az internetes kereskedelemmel foglalkozó társaságok (pl. webshopok) minden érintett tagállamban, így pl. Magyarországon is adószámot kellett igényeljenek és az áfát a helyi, esetünkben magyar szabályok szerint kellett bevallaniuk és megfizetniük. Az adószám birtokában továbbá kénytelenek voltak minden ország külön szabályaihoz (pl. a speciális magyar számlázási és online adatszolgáltatási szabályokhoz) is alkalmazkodni.
Az új szabályozás szerint a nem adóalany vevők (jellemzően magánszemélyek) részére online termékértékesítést végzőknek (webshopoknak) lehetőségük van arra, hogy a célországi adószám-igénylést elkerülve, az áfa fizetési kötelezettségüket az uniós egyablakos (OSS) rendszerben teljesítsék. Ez praktikusan annyit jelent, hogy egy kiválasztott országban kell valamennyi tagállamba értékesített termék után az áfát megfizetni és egyetlen bevallásban elegendő ezt rendezni.
Ez jelentősen egyszerűsíti az érintett webshopok mindennapjait, hiszen így az OSS egyablakos rendszerbe történő regisztrációt követően az áfa kötelezettségek kizárólagos teljesítése miatt többé már nincs szükség a tagállami adószámok fenntartására. A rendszer célja, hogy az uniós piacon e-kereskedelemmel foglalkozó társaságok az egyablakos rendszerben egyszerűen tudják teljesíteni az áfa fizetésüket és bevallásukat.
Az OSS rendszerbe történő regisztráció kizárólag az általános forgalmi adóhoz kapcsolódó adminisztráció kiváltására szolgál.
Bár az OSS rendszer valódi egyszerűsítést jelent az áfa területén, az áfán felül egyéb adókötelezettségek is jelentkezhetnek az egyes tagállamokban. Magyarországon az internetes kereskedelemhez jellemzően – a forgalomba hozott termékek csomagolóanyai révén – környezetvédelmi termékdíj kötelezettség, illetve kiskereskedelmi adó-kötelezettség is felmerülhet. Sőt, az élelmiszerek, vagy táplálékkiegészítők értékesítése kapcsán élelmiszerlánc-felügyeleti díj is felmerülhet.
Felvetődik tehát a kérdés, hogy az OSS regisztráció kiválthathatja-e ezeknek az adóknak, díjaknak a teljesítését, vagy továbbra is szükség lehet az OSS rendszeren túl a magyar adószám fenntartására?
Termékdíj esetében alapvetően a belföldön nyilvántartásba vett személynek keletkezik adókötelezettsége, a termék első belföldi forgalomba hozatalakor.
Az OSS rendszert megelőzően a nyilvántartásban szereplő (azaz adószámmal rendelkező) társaságok termékdíj fizetésére voltak kötelezettek az interneten keresztül értékesített termékek csomagolóanyagai kapcsán.
Azonban, ha a kereskedő az OSS rendszerbe történő regisztrációt követően megszünteti magyar adószámát, úgy egyben mentesül a környezetvédelmi termékdíj megfizetése alól is.
A termékdíj-fizetés elkerülése az OSS rendszerben regisztrált internetes kereskedők fontos versenyelőnye lehet a magyar cégekkel szemben.
A pandémia időszakában bevezetett, kezdetben vészhelyzeti adóként működő kiskereskedelmi adó is érinti az internetes kereskedőket. A termékdíjtól eltérően a kiskereskedelmi adóalanyiság nem kizárólag a nyilvántartásba vett adózókra vonatkozik, maga a kiskereskedelmi tevékenység folytatása kapcsán keletkezik az adókötelezettség.
A kiskereskedelmi adó bevallását, megfizetését így az OSS regisztrációval nem lehet elkerülni.
Internetes kereskedelmet folytató hazai és külföldi vállalkozásoknak tehát továbbra is szükséges figyelni ezen adókötelezettségre. Külön szükséges kiemelni, hogy ugyan adófizetésre kizárólag az 500 millió forintos éves értékesítési volumen átlépését követően kerül sor, az adóhatóság álláspontja szerint azonban kiskereskedelmi tevékenység folytatásához a nyilvántartásba vételre értékhatártól függetlenül szükség van.
Azaz, ha egy külföldi webshop továbbra is jogszerűen szeretné tevékenységét folytatni Magyarországon, úgy – tekintettel a kiskereskedelmi adóalanyiságára – a jövőben is adószámmal kell rendelkezzen.
Ez a róka fogta csuka esete, hiszen amennyiben egy külföldi társaság kiskereskedelmi tevékenység miatt szükségszerűen magyar adószámmal rendelkezik – azaz belföldön nyilvántartásba vett adózó- akkor a csomagolóanyagok belföldi forgalomba-hozatala kapcsán keletkező környezetvédelmi termékdíj fizetést sem tudja immár elkerülni.
Ugyan az élelmiszerlánc-felügyeleti díj nem adókötelezettség, minden élelmiszert (vagy például étrendkiegészítőt) forgalmazó cég köteles a díjfizetésre. A kötelezettség nem kapcsolódik adóalanyisághoz, így az egyablakos rendszerbe történő regisztrációval nem lehet elkerülni a díjfizetést.
Látható, hogy bár a közös uniós egyablakos rendszer (OSS rendszer) valóban komoly adminisztráció-csökkentést eredményez a külföldi webshopoknak, hiszen az áfa bevallási és befizetési kötelezettséget ezen keresztül sokkal könnyebb teljesíteni, azonban a tagállami egyéb adók egy részét ezzel nem lehet elkerülni, azaz a magyar adószámot a külföldi társaságok a legtöbb esetben nem szűntethetik meg.
ABT Treuhand csoport – www.abt.hu
