Visszakövetelhető a jogosulatlan bérkompenzáció


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Óriási adminisztrációs teher, komoly szankciók és minden, amit a bérkompenzációkról tudni kell.

A bérkompenzáció igénybevételéhez kapcsolódó rendelettervezetet megkapták a munkaadók, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács mai egyeztetésén többek között ez lesz a téma. Az érintettek szerint túl bonyolult a jogszabály. Egyszerűbb szöveget szeretnének, emellett részletes, példákat is tartalmazó útmutatót, hogy kizárható legyen az eltérő jogértelmezés miatti szankcionálás lehetősége − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ elnöke.

A munkavállalók nettó keresetének megőrzéséhez szükséges béremelés végrehajtásához akkor vehetnek igénybe kompenzációt a munkaadók, ha a 93 ezer forintra emelt minimálbér és a 2012-ben 108 ezer forint garantált szakmai bérminimum megadásán túl valamennyi dolgozójuk 2011-es nettó keresetének szinten tartását vállalják. A kompenzáció csak a béremelés országos bérajánlásban meghatározott ötszázalékos szintjén felüli összegre jár száz százalékban, a munkáltatók a szociális hozzájárulási adó összegéből tarthatják vissza az adott összeget.

A kormányzati elképzelések szerint a kompenzációs számításokhoz a 2011. októberi béreket veszik majd bázisnak, ebbe nem számítható bele a béren kívüli juttatás. Ez tovább mérsékelheti például az élelmiszer-kiskereskedelem forgalmát, amelyet jövőre az áfaemelés és az átalakított étkezési utalványozási szabályozás amúgy is megtépáz. A Coop-csoport 500 milliárd forint éves árbevételének 15-20 százalékát adta az idén az étkezési utalványokból származó forgalom, ez utóbbit lényegében negyedére csökkenti az új szabályozás − tette hozzá Zs. Szőke Zoltán.

Munkaadói érdek-képviseleti számítások szerint az ötszázalékos béremelés bruttó 160 ezer forint nettó keresetig biztosítja a 2011-es nettó szinten tartását. Mindez óriási adminisztrációs terhet jelent majd a vállalkozásoknak, arról nem is beszélve, hogy komoly szankciókat helyez kilátásba a rendelet arra az esetre, ha a munkaadó igénybe vette, de nem tartotta be a kompenzáció feltételeit, például nem minden munkavállalónál teljesül a nettó szinten tartása vagy nem jól számított összeget tartott vissza a munkaadó.

A munkaügyi hatóság és a NAV is ellenőrizni fogja a munkaadók számításait, illetve a bérkompenzáció jogszerű alkalmazását. Ahol hiányosságokat találnak, ott a valamennyi munkavállaló után igénybe vett teljes kompenzációs összeget vissza kell majd fizetni, ezenfelül pedig bírságot is kaphat a hibázó munkaadó. Azt szeretnénk elérni, hogy ha valahol hiba van a számításokban, akkor ne a teljes foglalkoztatotti létszám, hanem csak annyi munkavállaló esetében kelljen visszafizetni a kompenzációt, ahány esetében hibát találtak − mondja az elnök.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.