2007 óta élénkül a magyar migráció, és a válság újabb lendületet adott a növekedésnek, gyorsulva növekszik azok aránya, akik munkát vállalnak külföldön. Az élénkülés a gazdasági mutatók romlásával hozható összefüggésbe – derült ki a Joint Venture Szövetség csütörtöki rendezvényén elhangzott egyik előadásból.
Hét napot a munkáltató a munkavállaló által megjelölt időpontban köteles kiadni, de ez nem abszolút érvényű szabály, ha a munkaadó indokolni tudja a szabadság kiadásának megtagadását – mondta dr. Pál Lajos ügyvéd a Complex Kiadó Rodin Felnőttképzési Üzletágának rendezvényén. Az új Mt. alaposan átírja a munkaidővel kapcsolatos szabályozást, s akár az is előfordulhat, hogy többen dolgozunk karácsony első napjának hajnalán jövőre, mint idén.
Akad néhány olyan adóváltozás jövőre, amely különösen hátrányosan érinti a kiskereskedelmi szektort, bár a mikrocégek egy része összességében akár jól is járhat. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint „lerongyolódhat a kereskedelem” jövőre.
Pártpolitikai oldaltól függetlenül nagy az egyetértés a politikusok között abban, hogy a járulékokat csökkenteni kell. A közgazdászok azonban korántsem látják ezt ennyire egyértelműnek.
A járulékplafon eltörlése és a félszuperbruttó kivezetése ellentétesen hat a magas keresetűek nettó bérére. Az Adó Online számításai szerint több mint egymillió forint havi bruttó bérnél csökken majd a nettó jövőre. Nem világos még, hogy a járulékplafon eltörlése a járadékplafon eltörlésével jár-e majd együtt.
Konkrét eseteken keresztül világít rá az új magyar közmunkarendszer hibáira Szabó Máté ombudsman jelentése. A vállalatok adóforintjaiból is finanszírozott foglalkoztatáspolitikai eszköz – a közmunka – középpontba helyezése nem csak a munkanélküliek, hanem a vállalkozások számára is hátrányokkal jár.
