25,9 százalékkal nőttek az ipari árak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Márciusban az ipar belföldi értékesítési árai 39,4, az exportértékesítésé 19,0 százalékkal nőttek, átlagosan 25,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál.

Az előző hónaphoz mérten a belföldi értékesítés 4,6, az export 5,0 százalékkal drágult, így az ipari termelői árak összességében 4,8 százalékkal nőttek – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Energia, munkaerő és forintgyengülés

Az áremelkedés ütemét elsősorban az alapanyag- és energiaárak, illetve a munkabérek növekedése, valamint a forint árfolyamának gyengülése befolyásolta – fűzte hozzá a jelentés.

A feldolgozóipar belföldi értékesítés árai 27,3, százalékos energiaiparé 70,9 százalékos emelkedést regisztráltak tavaly márciushoz viszonyítva. Februárban megtorpant a belföldi termelői árak éves növekedése, de a márciusi 39,4 százalék 3,8 százalékponttal magasabb az előző havinál: a feldolgozóiparban 2,9 százalékponttal, az energiaiparban 6,4 százalékponttal magasabb az áremelkedés éves üteme az előző havinál.

Az élelmiszeripar termelői árai egy hónap alatt 4,0 százalékkal emelkedtek és 21,2 százalékkal lettek magasabbak a tavaly márciusiaknál. A járműgyártásban 9,4, a számítástechnikai gyártóknál, 9,1 százalékos volt a termelői árak belföldi emelkedése. A vegyiparban 48,4, a kőolajfeldolgozásban 79,7 százalékos volt az éves drágulás, ami 19,3 százalékponttal magasabb a februárinál.

A negyedéves 23,6 százalékkal nőtt

Az ipari exportban a 96 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 12,9, a 3,8 százalékos súlyú energiaiparban – a világpiaci árak növekedése következtében – 234,0 százalékos volt az áremelkedés. A járműipar forintban számolt exportárai 5,9, a számítógépiparé 5,1 százalékkal emelkedett, az élelmiszeripar exportárai 20,0 százalékkal voltak magasabbak a tavaly márciusiaknál.

Az első negyedévben a belföldi értékesítés árai 36,9, az exportértékesítéséi 16,7, így az ipari termelői árak összességében 23,6 százalékkal magasabbak voltak, mint a múlt év azonos időszakában.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).