400 millió forintos bírságot kaptak sószóró cégek kartellezés miatt


A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy 2011 és 2014 között hét, többségében közbeszerzési tenderen, az ország jelentős útszóró só forgalmazó vállalkozásai versenykorlátozó egyeztetéseket folytattak és összejátszottak egymással. A nemzeti versenyhatóság összesen mintegy 400 millió forint bírságot szabott ki hat cégre, amelyek közül négy beismerte a jogsértést – közölte a versenyhatóság csütörtökön.

Hangsúlyozták: a GVH kiemelten kezeli a közbeszerzési kartellek felszámolását. A nemzeti versenyhatóság 2014-ben indított vizsgálatot, mert észlelte, hogy az ország jelentős útszóró só forgalmazó vállalkozásai a csúszásmentesítő anyagok beszerzésére kiírt magyarországi közbeszerzéseken a beadandó árakról egyeztetéseket folytattak és a pályázatokat felosztották egymás között. A versenyfelügyeleti eljárás igazolta, hogy az érintett vállalkozások 2011 és 2014 között hét, többségében közbeszerzési tenderen egyeztették az ajánlati áraikat, a nyertes személyét, illetve felosztottak egymás között egyes tendereket. Ezek között voltak a Magyar Közút Zrt., a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. beszerzései, illetve székesfehérvári és gödöllői tenderek is. Két esetben közvetítőkön keresztül folyt a jogsértő egyeztetés.

A jelentős számú vállalkozást és nagy számú tendert vizsgáló komplex kartell eljárását a GVH kénytelen volt felfüggeszteni, a vizsgált összejátszások ugyanis nem csupán versenyhatósági következményeket vontak maguk után, hanem büntetőeljárás is folyamatban volt egyes közbeszerzésekkel kapcsolatban. A GVH összesen mintegy 3,5 évig várt a büntetőeljárás jogerős lezárására, mely alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok újraértékelése is szükségessé vált. Több vizsgált tender kapcsán a Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletében a kartellbűncselekmény elkövetését is megállapította – ismertették.

A GVH Versenytanácsa az elkövetett jogsértések értékelésekor kiemelten súlyosító körülményként értékelte, hogy azok közpénzeket érintő beszerzési eljárások felosztására irányultak, illetve, hogy a vállalkozások vezető tisztségviselői is részesei voltak. A versenyhatóság ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe egyes résztvevők együttműködését, ugyanis a hat vállalkozásból négy – úgynevezett egyezségi eljárás keretében – teljeskörűen elismerte a jogsértést, lemondott a jogorvoslatról és megfelelési program bevezetését vállalta.

A GVH Versenytanácsa végül a Magyar Plastiroute Kft.-re 139 millió forint, a Solinwest 2000 Kft.-re 112,4 millió forint, a Szabolcs-MAG 98 Kft.-re 74,4 millió forint, a „TRANSIT-SPEED” Kft.-re 42 millió forint, a Kelet-Trans 2000 Kft.-re 24 millió forint, az Agrochimtranspack Kft.-re pedig 8 millió forint, tehát összesen 399,8 millió forint bírságot szabott ki a hat vállalkozásra.

Felidézték azt is, hogy alig négy hónappal ezelőtt, 2023. október elején jelentette be a GVH, hogy az útjelfestéssel és közúti táblázással foglalkozó vállalkozások nagy része felosztotta egymás között a hazai piacot 2012 és 2014 között. A nemzeti versenyhatóság mintegy 300 milliós bírságot szabott ki 17 vállalkozásra az ország teljes területét lefedő sorozatos összejátszások miatt, egyes felelősöknek pedig büntetőjogi következményekkel is szembe kellett nézniük.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 23.

DLA Piper: átalakulóban a hazai energiapiac

Magyarország energiaimport-kitettsége 85 százalék feletti, de ez az arány a klímasemlegesség felé tett lépésekkel csökkenthető. A kilátások pozitívak: gáztárolóink jelenlegi töltöttségi szintje a régióban az egyik legmagasabb, naperőművi kapacitásunk mintegy 6 ezer MW, illetve a lakossági villamosenergia-fogyasztás is csökkenő tendenciát mutat. A DLA Piper Hungary szakértői sorra vették azokat a tényezőket, melyek az energiaszektor átalakulására a legnagyobb hatással bírnak.

2024. május 23.

EY: Új EU-s szabályozás mutatja, mi a kibervédelem minimuma

Hatalmas károkat okoz a kiberbűnözés a pénzügyi szektorban, amire az Európai Unió választ kíván adnia az úgynevezett DORA rendelettel. A már jövőre élesben működő kiberszabályozás segít felkészíteni az európai, köztük a hazai pénzügyi szervezeteket az online támadások kivédésére – hívja fel a figyelmet az EY. A vállalatoknak jól felfogott érdeke, hogy megfeleljenek a DORA által nyújtott minimális elvárásoknak, de érdemes egy jóval komplexebb, személyre szabott megközelítés alkalmazni, hogy mindenképp elkerüljék a komoly anyagi és reputációs kárral járó biztonsági incidenseket.