A 2009-es pénzügyi válság óta nem ment tönkre annyi brit cég, mint az idén


A 2009-es globális pénzügyi válság óta nem ment tönkre annyi brit cég, mint az idén – állapítja meg friss összegzésében a brit üzleti és kereskedelmi minisztérium Insolvency Service nevű hivatala. A cégek többsége szerint a csődök számának megugrását a szigorodó hitelpiaci kamatkörnyezet okozza.

A hivatal, amelynek feladata a pénzügyi stresszhelyzetbe került vállalkozások támogatása és a pénzügyi bűncselekmények feltárása, keddi tájékoztatásában közölte: a szeptemberrel zárult három hónapban – vagyis az idei harmadik naptári negyedévben – 6208 vállalat vált fizetésképtelenné Angliában és Walesben, tíz százalékkal több, mint a tavalyi azonos időszakban.

Az első negyedévben 5820, a második negyedévben 6319 brit cég ment tönkre, vagyis az idei első három negyedévben több mint 18 ezer vállalat jutott fizetési csődhelyzetbe.

Az Insolvency Service kiemeli tájékoztatásában, hogy az idei második és harmadik negyedévben több vállalatot nyilvánítottak hivatalosan fizetésképtelenné, mint a 2009-es globális pénzügyi válságot kísérő recessziós időszak mélypontján.

A hivatal kimutatása szerint 2022 októberének eleje és 2023 szeptemberének vége között tízezer aktív brit üzleti vállalkozás közül 52,4 került fizetésképtelenség miatt indított felszámolási eljárás hatálya alá az előző egy év 46,9/tízezer aránya után.

A vállalatok többsége a meredeken megemelkedett kamatszinteket és a hitelköltségek ebből eredő jelentős emelkedését teszi felelőssé a pénzügyi-gazdálkodási környezet romlásáért.

A Bank of England – az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság jegybankja – csaknem két évig folyamatosan és agresszív mértékben szigorította monetáris politikáját a 2 százalékos célt többszörösen meghaladó infláció miatt.

A brit központi bank 2021. december 16-án kezdte a szigorítási ciklust az addigi 0,10 százalékos rekordmélységű kamatszintről, és az azóta végrehajtott tizennégy kamatemelés nyomán jelenlegi alapkamata 5,25 százalék; ez 15 éves csúcs.

Legutóbbi, szeptemberi kamatdöntő ülésén azonban – a brit gazdaság teljesítményének gyengülésére utaló adatokra reagálva – a Bank of England monetáris tanácsa a kamatemelési ciklus kezdete óta először nem módosította irányadó kamatát.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.