A BKV-nál megállapodtak a 2023-as bérfejlesztés mértékéről


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elfogadták a 2023-as évre vonatkozó bérfejlesztés részleteit tartalmazó megállapodástervezetet a BKV Zrt. munkáltatói és munkavállalói oldalának képviselői hétfőn – közölte a társaság.

Budapest, 2023. február 13., hétfő (MTI) – Elfogadták a 2023-as évre vonatkozó bérfejlesztés részleteit tartalmazó megállapodástervezetet a BKV Zrt. munkáltatói és munkavállalói oldalának képviselői hétfőn – közölte a társaság az MTI-vel.

Közleményük szerint a megállapodást a BKV igazgatóságának jóváhagyása után írhatják alá, még várhatóan ebben a hónapban. A tervezet szerint az alapbérfejlesztés mértéke átlagosan 15 százalék: a főállású munkavállalók személyi alapbérfejlesztésének mértéke február elsejétől minimum 12 százalék, az úgynevezett 13-16 HAY munkaköri szinteken 15 százalék, míg a 7-12 HAY munkaköri szinteken 16 százalék.

A főállású munkavállalók részére a vállalatnál megszakítás nélkül eltöltött idő elismeréseképpen, a már működő bértarifarendszer részeként az alapbérbe építve szenioritási rendszert alkalmaznak – írták.

A BKV közölte, a tervezet továbbá a többi között rendelkezik a Budapest-pótlék rendszerének fokozatos bevezetéséről, a bérfelzárkóztatásról, különös tekintettel a kulcsemberekre, a hiányszakmákban dolgozókra, a diplomás munkavállalókra és a mérnökökre.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 21.

A GVH hat magyar véleményvezérrel és számos hirdető céggel szemben indított eljárásokat

Az influenszereket követő fogyasztók és a tiszta piaci verseny elősegítése érdekében a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárásokat indított hat magyar influenszerrel, számos hirdető céggel, közreműködő reklámügynökséggel szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság kedden.

2024. május 21.

Az üres iroda fenntartása a legdrágább

Az elmúlt időszakban jelentősen átalakultak az irodahasználati szokások, ráadásul belépett a munkaerőpiacra a Z-generáció, amelynek tagjai nagyobb szabadságot, rugalmasságot várnak el az őket foglalkoztató vállalatoktól, valamint az irodákban is élményekre vágynak. Mindez kettős kihívást jelent a megfelelő munkahelyi környezet kialakításával, fenntartásával foglalkozó szakembereknek és a HR-eseknek. Új megközelítésre van szükség, hogy a dolgozók ne kényszerként éljék meg a bejárást, és a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák az irodai munkában.