A cégek közel fele figyelembe veszi az ESG-szempontokat


A középvállalatok közel fele már figyelembe veszi az ES-szempontokat a beszállítók kiválasztásánál, és több mint egyharmaduk már most is igényel erre vonatkozó adatszolgáltatást – közölte a Makronóm Intézet saját kutatása alapján.

Az ESG (Environmental – környezeti; Social – társadalmi; Governance – irányítási) olyan szempontrendszer, amelynek célja, hogy az egyes vállalkozások tevékenysége, vagy azoknak egy bizonyos szegmense fenntarthatósági szempontok alapján is vizsgálható legyen. Az ESG alkalmazásával az adott céggel üzleti kapcsolatba kerülő külső szereplők (vevők, befektetők, finanszírozók) teljesebb képet kapnak a szervezetről és tevékenységéről.

A kutatás szerint a vevők legtöbbször a környezeti témában kérnek adatokat, ebből is kiemelkednek a hulladékgazdálkodás és az energiafogyasztás információi; a társadalmi és irányítási területre csak kis hányaduk kérdez rá.

A kutatásában résztvevő vállalkozások közel háromnegyede hallott már az ESG-ről, és rendelkezik is valamilyen tudással róla. Ugyanakkor részletes tudása csak minden harmadik vállalkozásnak van, és csupán minden negyedik vállalkozás építi be üzleti stratégiájába az ESG-szempontokat.

A megkérdezett vállalkozások szerint az ESG-szempontok gyakorlatba ültetésének a hiánya ma még jellemzően nem okoz közvetlen üzleti hátrányt.

A vállalkozások többsége rendelkezik valamilyen szakértői segítséggel a területen, a kihívást elsősorban a szabályozási bizonytalanságok, a pénzügyi források hiánya, valamint a korlátozott ismeretek jelentik.

Az intézetnél úgy látják, hogy a megkérdezett vállalkozások ESG-aktivitását növelné, ha lenne egy egységes minősítési szabvány és a minősítés megszerzéséhez pénzügyi támogatás.

A kutatás adatfelvétele júliusban történt, 200-250 magyarországi vállalkozást kerestek meg, összesen 100 vezetői szintű interjút készítettek. A felmérésben részt vevő vállalkozások többségében a feldolgozóiparban működnek, a medián árbevétel 3,6 milliárd forint, az átlagos foglalkoztatotti létszám pedig 102 fő – írták a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.