A cégek többsége nem számol a klímaválság pénzügyi kockázataival


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A befektetők határozott elvárásai ellenére a vállalatok alig harmada tudja megfelelően bemutatni pénzügyi jelentéseiben, hogy milyen hatása lesz az éghajlatváltozásnak a működésére – állapítja meg az EY legfrissebb, globális klímakockázati barométere.

A környezettudatos befektetők egyre inkább figyelembe veszik beruházásaiknál a klíma-kockázatokat, ami komoly nyomást helyez a vállalkozásokra. Az EY elemzése szerint ezt a trendet már a döntéshozók is felismerték, amit bizonyít, hogy a céges stratégiákban erősebben érvényesülnek a fenntarthatósági szempontok, mint egy éve (85 százalékra emelkedett a tavalyi 70 százalékról). Az Egyesült Királyságban például a vállalatok 99%-a már közöl információt az éghajlatváltozás hatásairól riportjaiban.

A klímahelyzet pénzügyi kockázatairól szóló vállalati jelentések minősége (43%) azonban látványosan elmarad az ajánlottól. Közép- és Kelet-Európában ráadásul a 10 százalékos előrelépés (34%) ellenére is jóval a globális átlag alatt maradt a riportok színvonala. Ez abból adódik, hogy miközben egyre több társaság számol be a kockázatokról, és fogalmaz meg akár érdemi lépéseket is a kezelésük érdekében, számszerűsíthető információt nem, vagy csak nagyon korlátozottan tudnak közölni.

„A vállalkozások sokkal nyíltabban beszélnek már az éghajlatváltozás veszélyeiről, de még mindig nem adnak megfelelő választ ezekre a problémákra, miközben a befektetők és a vásárlóik is ezt várják el tőlük” – mutatott rá Lukács Ákos, üzletágvezető. „A klímakockázatokkal kapcsolatos adathiány megszűntetésére a jegybank is kiemelt figyelmet fog fordítani, így hamarosan lépéskényszerbe kerülhetnek a hazai cégek” – tette hozzá.

A tanulmány szerint más területeken viszont már van némi előrelépés. A megkérdezett szervezetek közel fele (49%) végzett szcenárió-elemzést, ami segítheti a felkészülést az éghajlatváltozás negatív hatásaira. A válaszadók háromnegyede (75%) készített kockázatértékelést, tízből hat cég (61%) pedig közzétette széndioxid-mentesítési stratégiáját. Magyarországon a Budapesti Értéktőzsde indít hamarosan új programot, ami a hazai kis- és középvállalkozásokat segíti majd abban, hogy fenntarthatóan tudjanak működni.

„Világszerte egyre több vállalat igyekszik a klímaváltozás hatásaihoz igazítani az üzleti és fenntarthatósági stratégiáját. Ettől függetlenül továbbra is tény, hogy a cégek kevesebb mint egyharmada számol be pénzügyi kimutatásaiban az éghajlati szempontokról, ami azt jelzi, hogy sürgősen további intézkedésre van szükség. Azt tapasztaljuk, hogy számos társaság rendkívül ambiciózus klímacélokat tűz ki maga elé, miközben nem rendelkeznek világos cselekvési tervvel ezek eléréséhez. Hiába láttatják zöldnek a tevékenységüket, ezzel a taktikával csak rövid távon tudnak javítani a megítélésükön, ami később gyorsan visszaüthet” – tette hozzá Lukács Ákos.

A Task Force on Climate-related Financial Disclosures (TCFD) nevű munkacsoport kidolgozott egy önkéntes jelentési rendszert, hogy egységesen és átláthatóan számolhassanak be a piaci szereplők az éghajlatváltozást érintő pénzügyi kockázatokról. Az EY kutatása a TCFD ajánlások alapján 47 különböző országból több mint 1500 vállalat pénzügyi beszámolóját elemezte.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

Negyedmillió fölött a budapesti albérletár

Tovább drágult a budapesti bérlakáspiac, az átlagos havi albérletár átlépte a negyedmillió forintos határt; eközben vidéken a tavalyi extrém áremelkedés után ellenkező trend rajzolódott ki: ott csökkennek a bérleti díjak.

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.