A GDP 5,3 százalékára nőtt a féléves hiány Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az előzetes adatok szerint a kormányzati szektor hiánya 986 milliárd forint, a GDP 9,1 százaléka volt a második negyedévben, ezzel az első féléves hiány 1219 milliárd forintra, a GDP 5,3 százalékára nőtt az első negyedévi 1,9 százalékról.

A második negyedévi egyenleg 1019 milliárd forinttal, 9,4 százalékponttal romlott az egy évvel korábbihoz képest, a féléves pedig 1378 milliárd forinttal, GDP-arányosan 6,0 százalékponttal lett kedvezőtlenebb annál. A jelentős romlás a koronavírus okozta járvány gazdasági hatásainak és az azok enyhítésére hozott intézkedések következménye. A számításhoz használt szezonálisan kiigazított GDP 7,8 százalékkal csökkent a második negyedévben az egy évvel korábbihoz viszonyítva – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH)

A bevételek 140 milliárd forinttal, 1,4 százalékkal elmaradtak a tavalyi első féléviektől, a kiadások 1239 milliárd forinttal, 12,6 százalékkal nőttek.

A második negyedévben a bevételek 288 milliárd forinttal, 5,5 százalékkal csökkentek, a kiadások 730 milliárd forinttal, 14,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A bevételi oldalon a termelési és importadók összege 5,5 százalékkal 118 milliárd forinttal maradtak el az egy évvel korábbiaktól, ezen belül az áfabevétel 64 milliárd forinttal – 5,8 százalékkal – csökkentek. A jövedelemadóból 3,6 százalékkal a társadalombiztosítási hozzájárulásokból 7,3 százalékkal, azaz 29 milliárd forinttal, illetve 105 milliárd forinttal kevesebb folyt be, mint a tavalyi második negyedévben.

A kiadások között az uniós programok megelőlegezését is magában foglaló úgynevezett egyéb kiadások nőttek a legjobban 393 milliárd forinttal, 45,0 százalékkal. A pénzbeni társadalmi juttatásokra 9,5 százalékkal, forintban 118 milliárddal többet fizetett ki az államháztartás, míg munkavállalói jövedelmekre 136 milliárd forinttal, 11,2 százalékkal nagyobb összeg terhelte az államkasszát. Az állami beruházások költsége beruházásokra gyakorlatilag az egy évvel korábbival megegyező összeget tett ki.

A kormányzati szektor féléves bevétele 9823 milliárd, kiadása 11 042 milliárd forint volt. A legnagyobb összeggel, 111 milliárd forinttal, 4,0 százalékkal a társadalombiztosítási hozzájárulások csökkentek. A termelési adók 69 milliárd forinttal, 1,7 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól, amelyen belül 38 milliárd forint, 1,8 százalék volt az áfabevétel visszaesése. A jövedelemadó-bevételek 19 milliárd forinttal, 1,2 százalékkal voltak alacsonyabbak. Az egyéb bevételek 62 milliárd forinttal, 3,9 százalékkal nőttek.

A kiadások 1239 milliárd forinttal, 12,6 százalékkal nőttek a tavalyi év első feléhez mérve. A kifizetett munkavállalói jövedelem 227 milliárd forinttal, 9,7 százalékkal, a pénzbeni társadalmi juttatások 209 milliárd forinttal, 8,5 százalékkal nőttek. A folyó termelőfelhasználás 136 milliárd forinttal, 8,2 százalékkal, a kamatkiadások pedig 38 milliárd forinttal, 7,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 18 milliárd forinttal, 1,6 százalékkal csökkent. A kormányzati szektor egyéb kiadásai 646 milliárd forinttal, 37,5 százalékkal emelkedtek.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.