A GVH engedélyezte az eMAG és az Extreme Digital egyesülését


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Engedélyezte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az eMAG.hu online áruházat működtető Dante International Kft. és az edigital.hu online áruházat, valamint országszerte 16 boltot üzemeltető Extreme Digital Zrt. egyesülését – közölte a GVH csütörtökön.

Az indokolás szerint a lépés nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt a műszaki termékek piacán, ugyanis azon belül az online és a hagyományos bolti kereskedelemi szegmensekben az érintett cégek együttes részesedése nem éri el a 20 százalékot, ezért negatív hatásokkal, mint például az áremelkedés, nem kell számolni.

A GVH vizsgálatában megállapította, hogy a műszaki cikkeket tekintve az online és a hagyományos bolti kereskedelemi szegmensek egységes piacot alkotnak. Ezt támasztja alá, hogy az online és offline módon is kereskedő szereplők jellemzően országosan egységes árakat, feltételeket alkalmaznak, illetve, hogy a magyar fogyasztók kiemelt jelentőséget tulajdonítanak az online boltok fizikai megjelenésének.

Ugyanakkor arra is rámutattak, hogy az összefonódásnak várhatóan akkor sem lennének káros hatásai, ha a vizsgálat csak az online műszakicikk-kiskereskedelemre lenne szűkítve, így valószínűsíthetően nem emelkednek majd az árak. Ezt támasztja alá a piaci árak átláthatósága, az online vásárlók árérzékenysége, a megmaradó versenytársak által támasztott versenynyomás és a piac támadhatósága is.

Közölték, hogy a GVH nem tartotta reálisnak azt a piaci szereplők által felvetett aggályt sem, hogy a nagyobb beszerzési volumenre építve az egyesülő vállalat ki tudná szorítani a versenytársait alacsony áraival, mert nem kerül erőfölényes pozícióba a beszállítókkal szemben, emellett a jelenlévő versenytársak piaci potenciálja és a piacra lépés lehetősége is akadályozná ezt.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)