Ugyan a harmadik negyedévben nőtt a gazdaság teljesítménye, ugyanakkor 311 milliárd a szeptemberi külkereskedelmi hiány


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bruttó hazai termék (GDP) volumene 4,0 százalékkal nőtt a harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos időszakához képest 4,1 százalékkal emelkedett, míg az előző negyedévhez mérten 0,4 százalékkal csökkent – erősítette meg csütörtökön második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Továbbá szeptemberben 745 millió euró volt a termék-külkereskedelmi hiány.

Az első három negyedévben a gazdaság teljesítménye – a nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adat szerint egyaránt – 6,1 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.

Éves összevetésben a feldolgozóipar teljesítménye 10,6 százalékkal, az építőiparé 1,8 százalékkal nőtt, a szolgáltatásokban hozzáadott érték 5,6 százalékkal haladta meg a tavalyi harmadik negyedévit, a mezőgazdaság termelése a nyári súlyos aszály következtében 39,3 százalékkal csökkent.

A szolgáltatások között a legerőteljesebb növekedést a szállítás, raktározás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység ágazata mutatta 11,5, illetve 10,6 százalékkal. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 6,4 százalékkal, az információ, kommunikációé 5,4 százalékkal nőtt. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 5,3 százalékkal emelkedett. A kereskedelem 5,2 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva. A művészet, szórakoztatás, szabadidő, egyéb szolgáltatás, valamint az ingatlanügyletek hozzáadott értéke egyaránt 4,1 százalékkal növekedett. A humán-egészségügyi, szociális ellátás hozzáadott értéke 6,9 százalékkal, az oktatásé 2,8 százalékkal emelkedett. A közigazgatás hozzáadott értéke 0,2 százalékkal csökkent.

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 4,2 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest. Összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 4,1 százalékkal nőtt. A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 5,0 százalékkal bővült, míg a közösségi fogyasztásé 0,5 százalékkal kisebb lett. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 3,8 százalékkal emelkedett. A  végső fogyasztás 3,5 százalékkal nőtt.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás, azaz a beruházások a harmadik negyedévben 4,1 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Az építési beruházások volumene nagyobb mértékben nőtt, mint a gép- és berendezésberuházásoké. A beruházásokból legnagyobb arányban részesülő nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban és az ingatlanügyletek esetén továbbra is jelentősen emelkedett, a szállítás, raktározás területén visszaesett a fejlesztések volumene. A készletváltozással együtt számolt bruttó felhalmozás 3,4 százalékkal csökkent a tavalyi harmadik negyedévhez képest.

A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a negyedévben összességében 1,4 százalékkal nőtt. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában – folyó áron – 999 milliárd forintos passzívum keletkezett. Az export volumene nagyobb mértékben, 14,1 százalékkal nőtt, mint az import 10,6 százalékos emelkedése volt. A külkereskedelem mintegy 85 százalékát kitevő áruforgalomban a kivitel 13,7, míg a behozatal 9,4 százalékkal nagyobb lett az egy évvel korábbinál. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások – beleértve a turizmust is – exportja 16,4, importja 18,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A GDP 4,0 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 3,4, a feldolgozóipar 1,6, az építőipar pedig 0,1 százalékponttal járult hozzá, a mezőgazdaság 1,8 százalékponttal lassította a növekedést.  Felhasználási oldalon a végső fogyasztás 2,3 százalékponttal, ebből a háztartások tényleges fogyasztása 2,4 százalékkal járult hozzá, míg a bruttó felhalmozás 0,8 százalékponttal lassította, bár a beruházások 1,3 százalékponttal segítették a növekedést. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 2,5 százalékponttal növelte a gazdasági teljesítményt, amiből az áruforgalom 2,0, a szolgáltatások 0,5 százalékponttal részesedtek.

A GDP előző negyedévhez mért 0,4 százalékos csökkenése a mezőgazdaság 5,2 százalékos és a szolgáltatások teljesítményének 0,7 százalékos csökkenése okozta, a feldolgozóipar teljesítménye 2,2, az építőiparé 0,1 százalékkal nőtt. A szolgáltatások között, a szállítás, raktározás teljesítménye 1,9 százalékkal elmaradt a második negyedévitől, a művészet, szórakoztatás, szabad idő, egyéb szolgáltatás területén 1,8 százalékos volt a visszaesés, a többi szolgáltatásban legalább stagnált, vagy nőtt a teljesítmény.

Külkereskedelmi mérleg hiánya

A külkereskedelmi hiány – vagyis a szám, amely mutatja, hogy mennyivel több pénzért hoztak be Magyarországra külföldi árukat, mint amennyiért magyar termékeket adtak el külföldre – idén január és szeptember között összesítve már 5,8 milliárd euró, azaz 2264 milliárd forint. Tavaly ilyenkor 2,4 milliárd euró (878 milliárd forint) volt a többlet.

Szeptemberben az export euróban számolt értéke 29,0, az importé 35,1 százalékkal nőtt, az egyenleg 663 millió euróval romlott az egy évvel korábbihoz viszonyítva és 745 millió euró deficitet mutatott – ismertette csütörtökön második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az áruforgalmi hiány 93 millió euróval nagyobb a első becslésben közöltnél.

Változatlan áron számolva az export 14,3, az import 10,0 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz, augusztushoz viszonyítva pedig az export volumene 1,8 százalékkal nőtt, míg az importé 0,6 százalékkal csökkent szezonálisan és munkanappal kiigazítva.

A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 30,1, a behozatalban 41,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A cserearány 8,3 százalékkal romlott. A forint árfolyama az euróhoz mérten 15, a dollárral szemben 36 százalékkal gyengült.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 23.

DLA Piper: átalakulóban a hazai energiapiac

Magyarország energiaimport-kitettsége 85 százalék feletti, de ez az arány a klímasemlegesség felé tett lépésekkel csökkenthető. A kilátások pozitívak: gáztárolóink jelenlegi töltöttségi szintje a régióban az egyik legmagasabb, naperőművi kapacitásunk mintegy 6 ezer MW, illetve a lakossági villamosenergia-fogyasztás is csökkenő tendenciát mutat. A DLA Piper Hungary szakértői sorra vették azokat a tényezőket, melyek az energiaszektor átalakulására a legnagyobb hatással bírnak.

2024. május 23.

EY: Új EU-s szabályozás mutatja, mi a kibervédelem minimuma

Hatalmas károkat okoz a kiberbűnözés a pénzügyi szektorban, amire az Európai Unió választ kíván adnia az úgynevezett DORA rendelettel. A már jövőre élesben működő kiberszabályozás segít felkészíteni az európai, köztük a hazai pénzügyi szervezeteket az online támadások kivédésére – hívja fel a figyelmet az EY. A vállalatoknak jól felfogott érdeke, hogy megfeleljenek a DORA által nyújtott minimális elvárásoknak, de érdemes egy jóval komplexebb, személyre szabott megközelítés alkalmazni, hogy mindenképp elkerüljék a komoly anyagi és reputációs kárral járó biztonsági incidenseket.