A közös megegyezéssel kilépett dolgozó is perelhet
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén bevett gyakorlattá vált, hogy az erről szóló okiratban a felek nyilatkoznak, hogy egymással szemben további követelésük nincs. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy utóbb a dolgozó ne kérhesse például az el nem számolt túlmunka megfizetését.
A Legfelsőbb Bíróság egy friss eseti döntése szerint a munkaviszony közös megegyezéssel megvalósult megszüntetésével összefüggésben a munkavállaló által tett olyan nyilatkozat, amely szerint nincs követelése a munkáltatóval szemben, a munkáltatót – a nyilatkozat határidőben történt megtámadása következtében – nem mentesíti az esetleges túlmunkával kapcsolatos elszámolási kötelezettsége alól.
A szóban forgó ügyben a dolgozó munkaviszonyát közös megegyezéssel szüntették meg. Ennek során a munkáltató kifizette a felmondási időre járó munkabért és a végkielégítést. A közös megegyezés egyik pontja szerint a felek kölcsönösen kijelentették, hogy a megállapodásban foglaltak mindkét fél részéről történő maradéktalan teljesítése esetén egymással szemben a jelen megállapodásban rögzítetteken túlmenően egyéb igényük nincs. A megállapodás ezen túl jogorvoslati kioktatást is tartalmazott. A dolgozó 30 napon belül a foglalkoztatónak küldött levélben a közös megegyezésre vonatkozó nyilatkozatát megtévesztésre hivatkozással megtámadta. Erre választ nem kapott, ezért néhány héttel később postára adta a keresetlevelét, amelyben a fentiek szerint támadta a közös megegyezésre vonatkozó nyilatkozatát, illetve egyéb igényeket is előterjesztett.
Módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése megtévesztés miatt érvénytelen, továbbá igényt terjesztett elő a jogellenes megszüntetés esetére járó, a Munka Törvénykönyvében előírt jogkövetkezmények alkalmazására is. Ezen túlmenően a saját gépjárművel való munkába járás költségének megfizetését, valamint étkezési hozzájárulás megtérítését, valamint a rendkívüli munkavégzésért járó bér, és pótlék megtérítését is igényelte.
A munkaügyi bíróság álláspontja szerint a munkáltatónak címzett levelében a dolgozó határidőben támadta meg a közös megegyezésre vonatkozó nyilatkozatát, a keresetét azonban a törvényben előírt 30 napos határidőn túl nyújtotta be, azaz a közös megegyezés érvénytelenségének megállapítása iránti kereseti kérelme elkésett, ezért a bíróság a jogellenes munkaviszony megszüntetés iránti keresetet elutasította. A túlmunka díjazását azonban a keresetlevél postára adásától számított 3 évre visszamenőlegesen megítélték. Ezt meghaladóan a túlmunkával kapcsolatos követelést elévülésre tekintettel elutasították. Bizonyítottság hiányában ugyancsak elutasította a bíróság az étkezési hozzájárulás iránti, valamint az utazási költségtérítéssel kapcsolatos igényét. Ami azonban a cikkünk szempontjából igazán lényeges, az, az, hogy a bírósági álláspont szerint a közös megegyezésben szereplő joglemondó nyilatkozat nem mentesíti a munkáltatót a megfelelő elszámolás alól.
A másodfokú bíróság azonban másként értelmezte a joglemondást. Hivatkozott arra, hogy eredményes megtámadás hiányában a közös megegyezés érvényes. Így nem vizsgálható, hogy az utóbb előterjesztett, túlmunkadíj iránti igény alapos-e, hiszen a megegyezés tartalmazza, hogy a feleknek egymással szemben a megállapodásban rögzítetteken túlmenően egyéb igényük nincs. A dolgozó tehát annak tudatában írta alá a közös megegyezést, hogy tisztában volt az általa teljesített munkaidő mértékével, és a munkabér elszámolással. Ezt sem a megállapodás aláírásáig, sem azzal egyidejűleg nem kifogásolta.
A felülvizsgálat folytán eljáró Legfelsőbb Bíróság kifejtette, hogy helytálló a másodfokú bíróság határozata a tekintetben, hogy a munkaviszony közös megegyezéssel történt megszüntetésének jogszerűsége nem volt vizsgálható. A felülvizsgálati eljárás tárgyát ebből következően csupán az képezte, hogy a túlmunkadíj iránti igény megalapozott-e.
Az Mt. 7. §-ának (1), (3) bekezdésében foglaltak értelmében a megállapodás megtámadható, ha a fél annak megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, ha tévedését a másik fél okozta, vagy azt felismerhette, illetőleg ha mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben volt. Megtámadható a nyilatkozat akkor is, ha annak megtételére a felet jogellenes fenyegetéssel vették rá. A megállapodást az támadhatja meg, akit megtévesztettek, a nyilatkozat megtételére jogellenes fenyegetéssel vettek rá, illetőleg az, aki téves feltevésben volt. A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés vagy a megtévesztés felismerésétől, illetve jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy 6 hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható. Ebből következően a dolgozó a jogszabályban előírt határidőn belül támadta meg az elszámolással kapcsolatos nyilatkozatát, majd az elévülési időn belül keresettel fordult a bírósághoz Ezen igény tekintetében tehát a kereset elkésettsége nem állapítható meg. A fentiek alapján az elsőfokú bíróság helytállóan fejtette ki az ítéletében, hogy a közös megegyezésbe foglalt joglemondó nyilatkozat – a megtámadásra figyelemmel – nem mentesíti a munkáltatót elszámolási és esetleges fizetési kötelezettsége alól. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (BH2011. 146).
Összefoglalva tehát, ha a dolgozó a közös megegyezésben szereplő joglemondó nyilatkozatát határidőben megtámadja, és a bíróság előtti eljárásban sikeresen bizonyítja, hogy a nyilatkozat megtételekor tévedésben volt, és a tévedését a másik fél okozta, vagy felismerhette, akkor igényt tarthat a ki nem fizetett járandóságai utólagos megtérítésére. Célszerű tehát, hogy az elszámolás a jogszabályi előírásoknak megfelelően, valamennyi dolgozónak járó kifizetés feltüntetésével készüljön el.
