A KSH adatai alapján tovább nőttek az albérleti díjak májusban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A KSH-ingatlan.com legfrissebb lakbérindexe szerint májusban az albérleti díjak országosan 1,8 százalékkal, a fővárosban 0,6 százalékkal nőttek egy hónap alatt; egy év alatt országosan 15,6 százalékkal, Budapesten pedig 16,5 százalékkal emelkedtek a lakbérek – közölte az ingatlanpiaci portál hétfőn.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője közölte, hogy az albérletpiaci kínálat is növekedésnek indult. Június közepén Budapesten, illetve országosan 14-18 százalékkal több kiadó lakásból válogathattak a bérlők éves összevetésben, az országos albérletkínálat több mint 11 800 kiadó lakásból és házból áll.

Az ingatlan.com szakértője szerint ha kitart a kínálat növekedése, az fékezheti a bérleti díjak emelkedését. Adataik szerint június közepén Budapesten a tulajdonosok által meghirdetett kiadó lakások átlagos bérleti díja 230 ezer forint volt.

A legmagasabb bérleti díj az II. és az V. kerületet jellemezte, ahol 350-350 ezer forintért kínálták a kiadó lakásokat. A népszerű és a legjelentősebb kínálattal rendelkező városrészek közé sorolható XI. kerületben 225 ezer, a XIII. kerületben pedig 240 ezer forint volt az átlagos bérleti díj. A legolcsóbb kerületek közé tartozik a XVII., a XXI. és a XXIII., ahol 150-155 ezer forintért kínálják a lakásokat a bérlőknek.

A vármegyeszékhelyeken az átlagos bérleti díj 130 ezer forint, de jelentősek az eltérések. Veszprém számít a legdrágább városnak 167 ezer forintos átlagos bérleti díjjal, majd Székesfehérvár, Debrecen és Tatabánya következik 160-165 ezer forinttal.

Továbbra is a legolcsóbb nagyvárosok között van Salgótarján és Békéscsaba, ahol 90-90 ezer forintért hirdetik az albérleteket – áll a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.