A külföldi vendégforgalom diktálja majd a turizmus lendületét
Változatlan körülményeket feltételezve az év egészére a tavalyit meghaladó vendégforgalomra és a bevételek reálértéken vett növekedésére számít Horváth Péter, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója a Világgazdaságnak adott nyilatkozata szerint. Mint hozzátette, ahogyan a pandémia idején a belföldi, most a külföldi vendégforgalom diktálja a turizmus lendületét.
A vg.hu online gazdasági újságban hétfőn megjelent interjúban Horváth Péter közölte, a fővárosi és a külföldi vendégforgalmat tekintve a tavalyi évhez képest 10-15 százalékos növekedésre számítanak, ami a járvány előtti szint 90-95 százalékának felel meg.
Az MTÜ vezérigazgatója elmondta, az év első öt hónapjában tavalyhoz képest 4 százalékkal több, 12,2 millió vendégéjszakát regisztráltak a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban (NTAK) a magyarországi szálláshelyek, ami leginkább a nagymértékben erősödő külföldi vendégforgalomnak köszönhető.
Kiemelte, hogy „a tíz legnagyobb küldőpiacunk mindegyikéből többen érkeztek hozzánk január-május között, mint tavaly ugyanekkor”. Példaként említette, hogy az olasz vendégéjszakák száma csaknem kétszeresére, az izraeli és lengyel csaknem másfélszeresére nőtt. Németországból negyedével, az Egyesült Királyságból pedig harmadával jött több turista eddig idén, mint tavaly májusig. Ezek az országok adják az összes külföldi vendégéjszaka mintegy 60 százalékát.
Hozzátette, a külföldi turisták a korábbiaknál nagyobb arányban jelennek meg vidéken és nem csak a Balatonon, hanem Gyulán, Győr-Pannonhalma és Pécs-Villány turisztikai térségében is. A legfrissebb, hét országra kiterjedő, turisztikai motivációkat vizsgáló kutatásuk szerint a külföldi turisták elsősorban a városnézés, a kultúra, a termál- és gyógyfürdők és a gasztronómiai kínálat miatt választják Magyarországot. A szomszédos országok vendégei például a vidéki fürdővárosokat vagy a Balatont, míg a távolabbi országokból érkezők elsősorban Budapestet részesítik előnyben.
Egyúttal jelezte, az olyan nagy nemzetközi sport- és kulturális rendezvények, mint az atlétikai vb is, „valóságos turistamágneseknek számítanak”. Elmondta, hogy a nemzetközi vendégforgalom emelkedésével szemben a belföldi, ha minimálisan is, de csökkent. Idén január-május között 6 millió éjszakát töltöttek el a belföldi vendégek a szálláshelyeken, ez 6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.
Horváth Péter kiemelte, a GDP közel 13 százalékát adja a turizmus. Az ágazat teljesítményének köszönhető devizabeáramlás jelentős mértékben biztosítja az ország devizaegyensúlyát, és így segíti a gazdaság stabilitásának fenntartását. Közölte, az ágazatnak nagy segítséget nyújtott az a kormányzati döntés, hogy az energiatámogatásokat kiterjesztették a szállás- és vendéglátóhelyeket üzemeltető kis- és középvállalkozásokra (kkv-ra). A támogatási lehetőségek teljes kihasználásával akár százmilliós nagyságrendű, érdemi energiamegtakarításra lehetőséget adó beruházást indíthattak a vállalkozások hosszú távú stabilitásuk, versenyképességük javítására.
Horváth Péter az NTAK adatszolgáltatás szakaszos bevezetéséről elmondta, ennek hátterében az a szándék húzódott, hogy most csak a legnagyobb szolgáltatók kezdjék meg az adatszolgáltatást. Ugyanakkor legalább ilyen fontos volt, hogy bekapcsolják az NTAK-ba a vendéglátó üzleteket és a turisztikai attrakciókat is. Július 1-jéig közel 27 ezer turisztikai szolgáltató: mintegy 26 ezer vendéglátó üzlet és ezer attrakció regisztrált.
Hozzátette, hogy 2024. január 1-jétől a 12-100 millió forint közötti nettó árbevételt elért turisztikai vállalkozások is bekapcsolódnak az adatküldésbe, és akkortól tulajdonképpen láthatóvá válik szinte a teljes turisztikai ökoszisztéma gazdasági teljesítménye.
(MTI)
