A magyar cégek is veszélyben vannak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Főleg a hazai építőipari cégeket viseli meg a gazdasági környezet romlása; és a gépipari cégek helyzete is romlik.

A pénzügyi válságot közvetlenül megelőző, ma már lassan csak boldog békeidőként említhető évekről ad pillanatképet a Coface és a Világgazdaság közös elemzése. Magyar Klasszisok című elemzés rámutat, hogy a cégek ebben az időszakban még képesek voltak gyorsan növekedni, a belőlük összeállított top 200-as ranglistából néhány igen fontos következtetés levonható az azóta kibontakozó új tendenciákat figyelembe véve.

Különösen az építőipari cégek helyzete érdekes, hiszen a 2006 előtti esztendőkben az erőteljes nemzetközi építőipari konjunktúrába belesimult a hazai iparág növekedése is, erre csak ráerősített 2002-től a jelzáloghitelek állami támogatásának megemelése, majd a deviza-jelzáloghitelek (itt gondolva főleg a svájcifrank-alapúakra) robbanásszerű elterjedése miatt fellendülő lakásépítési láz.

Dercze Zoltán, a Coface Hungary országigazgatója úgy véli, a cégek helyzetét a 2007-es megszorítások és a 2008-ban kiteljesedő válság alapvetően befolyásolta, így könnyen lehet, hogy építőipari cégek már nem jelennének meg az országos top 200-as ranglistán, de semmiképpen nem olyan jelentős arányban, mint 2006-ban, míg az ágazati listáknál az eredményességi mutatók várhatóan jóval szerényebbek lesznek ebben az iparágban a 2008-as számok alapján.

Az országos rangsorból jól látszik a mezőgazdasági, élelmiszer-ipari és kereskedelmi cégek viszonylag nagyobb aránya, de Magyarország esetében ez messze nem számít túlkoncentráltságnak. Az országigazgató szerint a gépiparban nehezen érvényesülhetnek a magyar középvállalkozások, ugyanis ez egy meglehetősen tőkeigényes terület, miközben a magyar vállalkozásoknak talán itt kell a legnagyobb versenyre számítaniuk a külföldi multinacionális cégek részéről.

A hazánkba betelepült külföldi vállalatokra sajnálatosan jellemző, hogy jóval kevésbé integrálódtak a magyar gazdaságba, mint az jó lenne, vagyis lényegesen kevesebb magyar beszállítóval dolgoztatnak, mint tehetnék vélekedik Dercze Zoltán. Hozzáteszi: ugyanakkor éppen ez jelenthet most az egész világgazdaságon minden ágazaton és országon átgördülő válsággal szemben némi immunitást. Ugyanis a nagyobb exportkitettségű többnyire nyugati vállalatok és azok beszállítói gyorsabban és mélyebben érzik majd meg a recesszió hatásait, mint a belpiacra termelő vállalkozók.

Érdekes lesz megvizsgálni, hogy a cégek mit tudnak teljesíteni egy radikálisan megváltozott gazdasági környezetben, erre a 2008-as adatok alapján kaphatunk választ 2009 folyamán. Az elemzés azt is jól mutatja, hogy jelenleg is megvan a földrajzi túlkoncentráltság a hazai gazdaságban, amely a teljes 20. század országképére rányomta a bélyegét, igaz, a múlt rendszerben még rá is segítettek a fővárosi fejnehéz gazdasági szerkezet kialakulására. Erre mutatott rá a pár héttel korábbi Coface Világgazdaság régiós elemzés is, ahogyan ezt igazolja a jelenlegi Magyar Klasszisok top 200-as lista, s a részletes ágazati elemzés is ezt tükrözi vissza.

Forrás: Napi Online


Kapcsolódó cikkek

2024. május 21.

A GVH hat magyar véleményvezérrel és számos hirdető céggel szemben indított eljárásokat

Az influenszereket követő fogyasztók és a tiszta piaci verseny elősegítése érdekében a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárásokat indított hat magyar influenszerrel, számos hirdető céggel, közreműködő reklámügynökséggel szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság kedden.

2024. május 21.

Az üres iroda fenntartása a legdrágább

Az elmúlt időszakban jelentősen átalakultak az irodahasználati szokások, ráadásul belépett a munkaerőpiacra a Z-generáció, amelynek tagjai nagyobb szabadságot, rugalmasságot várnak el az őket foglalkoztató vállalatoktól, valamint az irodákban is élményekre vágynak. Mindez kettős kihívást jelent a megfelelő munkahelyi környezet kialakításával, fenntartásával foglalkozó szakembereknek és a HR-eseknek. Új megközelítésre van szükség, hogy a dolgozók ne kényszerként éljék meg a bejárást, és a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák az irodai munkában.