Erősödött az OTP a harmadik negyedévben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Albániai akvizícióját már lezárta az OTP, a szlovén és az üzbég bankvásárlás azonban még folyamatban van. Erős július–szeptemberi időszakot futott a csoport, amelynek negyedéves eredményességét a devizaárfolyam-mozgások is befolyásolták.

A harmadik negyedév jól alakult, egy oázis az egész évet nézve, az első kilenc hónapban ugyanis messze nem teljesített így a csoport, az adózott eredménye 31 százalékos csökkenés mellett 231,9 milliárd forint lett, és az utolsó negyedévet is rontani fogják rendkívüli tételek – mondta Bencsik László vezérigazgató-helyettes az OTP Csoport legújabb jelentését ismertető sajtótájékoztatón csütörtökön.

Az első kilenchavi veszteséget két tényezővel, a háború hatásaival és a magyar állami szervek által a csoportra kivetett egyedi terhekkel magyarázta, amelyek közül a legnagyobb tételnek az extraprofit adót nevezte. A pénzintézet csütörtökön hajnalban tette közzé az idei harmadik negyedéves jelentését, amely szerint július-szeptemberben a csoport konszolidált adózás utáni eredménye valamivel meghaladta a 189 milliárd forintot, ami 149 százalékkal több mint az előző negyedévben, továbbá 57 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

A vezérigazgató-helyettes prezentációjában felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarországi tevékenység adózás utáni eredménye a leányvállalatoktól kapott osztalék nélkül 31,7 milliárd forintra csökkent, ami éves alapon 121 százalékos visszaesést jelent. A pénzügyi szervezetek különadója és az extraprofitadó miatt tájékoztatása szerint 88 milliárd forinttal kellett korrigálni az eredményt, a kamatstop meghosszabbításával, a Sberbank végelszámolásával és a törlesztési moratóriummal ez az összeg 111,5 milliárd forintra nő.

A 2010 óta létező bankadó a terheket a mérlegfőösszeg alapján osztja el, az extraprofitadó esetében azonban a szabályozó új vetítési alapot „talált ki”, ami nagyobb fizetnivalót jelent arányaiban az OTP-nek – hívta fel a figyelmet. Rámutatott: a vállalati hitelekre kivetett kamatstop hatásai a negyedik negyedévben fognak jelentkezni, a pénzintézet 10 százalékkal kevesebb kamatot tud elszámolni az ügyfelekkel való szerződésben megállapodottakhoz képest. Az utolsó negyedévben a kormányzati intézkedések – a lakossági és céges kamatstop – negatív hatása az eredményre a bank becslése szerint megközelíti a 40 milliárd forintot.

A vezérigazgató helyettes felhívta a figyelmet arra, hogy a hitelezést Magyarországon a pénzintézet dinamikusan, 13 százalékkal növelte a harmadik negyedévben, ezzel is „támogatták a nemzetgazdaságot”, hogy a recessziót elkerülje. „Bízunk benne, hogy a magyar tevékenység vesztesége átmeneti”, „előre tekintve optimista vagyok” – így fogalmazott. Megjegyezte, hogy a hazai gazdaság alapvetően jól működik, a jelenlegi kamat- és árfolyamszint várhatóan átmenetinek bizonyul majd, nem láthatók a fundamentális okai – tette hozzá.

Bencsik László jó hírnek nevezte, hogy a nyolc kelet-közép-európai leánybank erős teljesítményt mutatott, profithozzájárulásuk az infláció és háború sújtotta gazdasági helyzetben 30 százalékkal nőtt az első kilenc hónapban a tavalyi igen jó évhez képest. Eközben az orosz bank eredménye stabilan alakult, az ukrán pedig veszteségbe fordult. A pénzintézet az orosz-ukrán operáción kívül 2022-re 10 százalékos hitelállomány növekedést várt, amit előbb 13 százalékra emelt, jelenleg azonban a 15 százalék feletti érték tűnik valószínűnek – jelezte előre. Tőkehelyzetük kiváló – mondta utalva a bank 17,8 százalékos, a szabályozói elvárást meghaladó tőkemegfelelési mutatójára. A harmadik negyedéves időszak meghatározó eseménye, hogy július 18-án megtörtént az Alpha Bank Albania megvásárlása, a mostani jelentés már tartalmazza a mérleg- és eredményszámokat. A szlovén Nova KBM megszerzéséhez bár az Európai Központi Bank szeptember 8-án már megadta hozzájárulását, most még a helyi versenyhivatal végső jóváhagyására vár a menedzsment. Az üzbég Ipoteka Bank akvizíciójához kapcsolódóan pedig október 3-i a legutóbbi fejlemény, ekkor a felek egy szándéknyilatkozat aláírásával erősítették meg elhatározásukat.

Végül arra is kitért, hogy az elkötelezettség az államháztartási hiány tartására egyértelmű, ennek eredménye látszani fog a gazdaság egészét nézve. Jó döntésnek nevezte azt is, hogy az energetikai okok miatti devizavásárlásokat „kivették a rendszerből”, így a forint erősödni tudott. Jövőre a gázár – folytatta – alacsonyabb lesz, így csökkenhet az a nyomás, amelyet a nagy energiaköltségek a fizetési mérlegre gyakorolnak. Összegzésképpen azt is megjegyezte, hogy az átmeneti helyzeteket sikeresen kezelte az ország.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. február 20.

A mamahotel kényelme, avagy hány fiatal hagyná ott a szülői házat?

A szülőkkel élő fiatalok 26 százaléka távozna a lehető leggyorsabban önálló lakásba, 64 százalékuk csak hosszabb távon tervezi ezt, és 10 százalékos azoknak az aránya, akik jól érzik magukat a szülői házban – derül ki a K&H ifjúsági index legfrissebb méréséből. A lakásvásárlást csak kevesen engedhetik meg maguknak, a saját háztartásra vágyók fele bérelt lakásba költözne.

2024. február 20.

Meglepő vége lehet a fillérekért árult sütő körüli botránynak

Nagy port kavart az Electrolux tévedése csütörtökön: a 160 ezer forintos alapárhoz képest szinte fillérekért árult egy beépített sütőt. A cég gyorsan reagált az eseményekre, bocsánatot kért, és levásárolható kupont adott az érintetteknek. Ugyanakkor az 1800 forintért rendelt sütőt senki sem kapja meg. Ügyvédet kérdezett az Index arról, mennyire járt el megfelelően a cég.