A nagyon gazdagokat nem tudják megadózatni
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A szuperbruttó révén jövőre a járulékváltozás mindenképp befolyással lesz az szja-ra is. Nem várható, hogy megálljt parancsol az okoskodásnak a forrásadó vagy az extra illeték. A járulékcsökkentés mindenképp jó, de ami igazán hiányzik, az a tb-plafon – mondta László Csaba, a KPMG adópartnere.
Az Alkotmánybíróság alkotmányosnak találta a szuperbruttót nemrégiben. Valóban segít majd ez átláthatóbbá tenni a rendszert a bruttó-nettó bérek vonatkozásában?
Az átlagemberek számára mindenképp bonyolultabbnak fog tűnni az új rendszer. De az biztos, hogy ha egyszer ezen a feladványon átrágják magukat, akkor megértik, hogy mennyi a fizetésük, és mennyi a járulék, ami egyébként a fizetési papírokon már nagyon régóta rajta van. A szuperbruttónak van még egy lényeges eleme: valamennyire össze lesz madzagolva az szja és a tb-járulék. Például ha tíz százalékponttal lehetne csökkenteni vagy növelni a munkát terhelő járulékot, akkor automatikusan az szja is menni fog vele, hiszen az alapjába beleszámít a járulék. Ha az a cél például, hogy a munkáltatói terheket öt százalékponttal mérsékelje a kormány, de nem akarja csökkenteni a magánszemélyek adóterhelését, azt csak úgy tudja megtenni, hogy leviszi a munkáltatással összefüggő járulékokat öt százalékponttal, de egy kicsit ráemel az szja-ra.
Nem lett volna egyszerűbb az úgynevezett cseh modellt bevezetni, vagyis azt a rendszert, amely a járulékokkal bruttósítja a béreket, majd minden terhet erre az alapra vetít?
A cseh kollégáimmal beszélgetve az az érzésem, hogy ez maga a cseh modell. A mindent felbruttósító rendszernek több hátránya lett volna. Egyrészt akkor vált volna igazán egyértelművé, ki mennyi közterhet fizet a bér után, és ez szinte már túl transzparens lett volna. Az átállás adminisztratív lebonyolítása is nagyon komoly feladat lenne. Minden embernek praktikusan új bért kellett volna megállapítani a bruttósítással. Több mint hárommillió munkavállaló esetében ez hárommillió új munkaszerződést jelentett volna pluszban. Probléma lett volna a plafonok kérdése is. Ha egy adóalap van, akkor furcsán nézett volna ki, hogy a magánszemély ötféle járulékot fizet úgy, hogy az egyiknek van plafonja, a másiknak pedig nincs. Persze tulajdonképpen ma is ez történik.
Az utóbbi egy-két évben cél volt, hogy egyszerűbbé váljon az szja rendszere, ami részben megvalósult a kedvezmények szűkítésével, a különadó eltörlésével. Ugyanakkor a cafeteria háromféle adóztatása bonyolított a rendszeren.
Mi értelme van ennek a differenciált adóztatásnak?
Ez nem adópolitikai kérdés. Fontos volt, hogy az üdülési csekk, az étkezési utalvány alacsony kulcsú legyen, az viszont természetes, hogy egy szint felett rátették a teljes adóterhet. Persze érdekes módon maradtak adómentes elemek is, mint az internet díjának átvállalása. Miután bonyolult célok voltak, nem is lehetett egyszerű rendszert csinálni.
Ugyanakkor a kedvezmények szűkítésénél nem volt ilyen fontos a szociális elem.
A költségvetés állapota miatt szükség volt arra, hogy többletbevétel keletkezzen, de hozzátartozik az is, hogy a szuperbruttó mint technika mellett az adókulcsok úgy vannak beállítva, hogy az adózók jelentős részénél ez komoly adócsökkentést is eredményez. Ennek fedezetét részben a kedvezmények szűkítéséből lehetett összeszedni, ami önmagában nem baj.
Teljesen új elem az szja-törvényben a hosszú távú megtakarítások kedvezményes adózása vagy épp adómentessége. Ez mennyiben fogja átalakítani az adótervezési szokásokat? Lesz-e egyáltalán szükség a jövőben különböző struktúrákra?
Azt nem gondolnám, hogy az, aki a kamatadó elől külföldre vitte a pénzét, most hazahozza. Vannak olyan területek, országok, ahol függetlenül a megtakarítás hosszától, lehet kedvezményesen vagy kamatmentesen befektetéseket lebonyolítani, ami még mindig nagy előny ahhoz képest, hogy három vagy öt évet biztosan ki kell várni. Mielőtt 2006-ban a kamatadót bevezették, sorra láttak napvilágot a még mentességet adó megtakarítási csomagok, most is várhatók ehhez hasonlók, csak nem lesz annyira koncentrált. Az év végén több vállalat fizet bónuszokat, ez olyan réteg, amire lehet építeni pénzügyi termékkel, innovatív megoldásokkal.
A tartós megtakarítás lehetősége erősítheti az amnesztia vonzó hatását?
Lehet ilyen hatása, bár az amnesztia kapcsán nem hiszem, hogy ezek a fő döntési szempontok. Nem nagyon érzem, hogy tömegek készülnének arra, hogy az év végéig hátralévő időben hazahozzák a pénzt. Jóllehet az egy évvel ezelőtti állapothoz képest több elem is erősítette az amnesztia kihasználásának lehetőségét, például az offshore vagy ingatlannal rendelkező cégek szabályozása, de szerintem ez így sem lesz jelentős. Az az igazság, hogy nincs meg az a bizalom a magyar közigazgatással szemben, amire az amnesztia lehetősége támaszkodhatott volna, sokak szerint kockázatos lehet, hogy ha valaki hazahozza a pénzt, akkor bekerülhet a célkeresztbe, és ennek még a gondolatától is általában elborzadnak az érintettek.
A cikk teljes terjedelemben elolvasható a Napo Online.hu honlapon.
Forrás: Napi Online
