Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A beszámolási időszakban számos társaságnál vetődött fel a pótbefizetés igénye, amelynek módosított szabályai január 1-jétől hatályosak a Polgári Törvénykönyvben.
Bevezetés
A módosításnak köszönhetően ettől az évtől – az Nyrt. kivételével – valamennyi gazdasági társaság esetében alkalmazhatóvá vált a korábban csak a korlátolt felelősségű társaságok keretében szabályozott és alkalmazott jogi-gazdasági eszköz. A rendelkezések alkalmazhatóak továbbá az egyesülésnél (es) is, amely nem gazdasági, hanem kooperációs társaság, de a gazdasági társaságokra vonatkozó közös szabályozás az egyesülésre is érvényes. A pótbefizetést a létesítő okiratban lehet előírni, de az egyszemélyes kft. és rt. esetében a pótbefizetés elrendeléséhez önmagában elegendő az alapítónak vagy az egyedüli tagnak a határozata.
A kiterjesztés indoka minden bizonnyal az volt, hogy a pótbefizetés egy rugalmas, a gazdasági társaság és a hitelezők érdekeit egyaránt védő eszköz, amelynek helyes alkalmazása biztonságosabbá teheti a társaság működését, ami viszont minden érdekelt (így az előbb említetteken kívül a tagok és a munkavállalók, közvetve pedig az egész társadalom) előnyére szolgálhat. Ehhez azonban pontosan ismerni kell a pótbefizetés jogi és gazdasági jellegét.
A pótbefizetés jogi jellege
A pótbefizetés egy speciális vagyoni hozzájárulás. Ez alábbiakból állapítható meg:
1. A Ptk. a vagyoni hozzájárulással együtt, közvetlen ahhoz kapcsolva szabályozza.
2. Pótbefizetést csak a létesítő okiratban lehet előírni, ám ahogy fent már említettük, az egyszemélyes kft és rt. esetében azonban elegendő az elrendeléséhez az alapító, vagy egyedüli tag határozata.
3. Mértékét maximálni kell az elrendelés gyakoriságának és a befizetendő összeg maximumának a meghatározásával (a pótbefizetés konkrét módját, ütemezését és teljesítésének határidejét a legfőbb szerv pótbefizetést elrendelő határozatában kell meghatározni).
4. A pótbefizetés nem pénzbeli szolgáltatással is teljesíthető, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokra vonatkozó szabályoknak megfelelően.
5. A pótbefizetés késedelmes teljesítése vagy ennek elmulasztása ugyanolyan jogkövetkezménnyel jár, mint a vagyoni hozzájárulás esetében (felszólítás után 31. napon a tagsági viszony megszűnése).
6. A pótbefizetési kötelezettséget a tag vagyoni hozzájárulásának arányában kell meghatározni és teljesíteni (ez viszont nem kógens szabály, így ettől a létesítő okiratban el lehet térni).
Fontos, hogy a pótbefizetés elkülönül a vagyoni hozzájárulástól, a tag vagyoni hozzájárulását nem növeli. Ezért azt a társaság jegyzett tőkéjéhez kapcsoltan elkülönülten kell nyilvántartani. Erre azért is szükség van, mert a társaság jogutód nélküli megszűnésekor a hitelezői igények kielégítése után először a pótbefizetéseket kell a tagok részére kifizetni, és csak utána kerülhet sor a befizetett vagyoni hozzájárulások kifizetésére (ettől a létesítő okiratban el lehet térni, természetesen a hitelezői igények kielégítési elsőbbsége megtartása mellett).
A pótbefizetés gazdasági jellegéről és könyvvizsgálói eszköztáráról a cikk folytatásában olvashat.
A cikk szerzője Dr. Lőrinczi Gyula PhD, egyetemi docens (ELTE Állam-és Jogtudományi Kar) és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának MKVK által minősített oktatója.
