A választások hatása a fővárosi ingatlanpiacra


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elmúlt években a legnagyobb hatással a hazai ingatlanpiacra az állami beavatkozások voltak, többek között az ÁFA csökkentés az új építésű ingatlanok esetében, a Családi Otthonteremtési Kedvezmény bevezetése, a hitelezés támogatása és szabályozása, illetve legutóbb a MÁP+ államkötvény bevezetése, mely teljesen elvitte a befektetők fókuszát az ingatlanpiacról. Tekintettel arra, hogy az állam és a politika ilyen komoly hatással volt az elmúlt évek ingatlanpiacára, ezért indokolt lehet az a feltételezés, hogy a nemrég bekövetkezett változás a főpolgármester személyében, illetve a kerületi polgármesterek személyében ingatlanpiaci változást fog eredményezni – véli Balla Ákos ingatlanszakértő.

Ha politikától mentes különbségeket vizsgálunk a régi és az új polgármester között, akkor fontos megemlíteni, hogy Tarlós István mérnök végzettségű és mérnök szemléletű ember, míg Karácsony Gergely politológus. Ezért új építési beruházások elindítása, illetve az infrastruktúra folyamatos felújítása inkább Tarlós szakmai múltjához áll közel, de talán nem véletlenül Karácsony pont várostervező szakembert nevezett ki kabinetfőnökének.

„A város építészeti fejlesztése az új főpolgármester számára is bizonyára hangsúlyos lesz, de várhatóan más súlypontokra és fejlesztési célokra kerül a fókusz a jövőben. A fejlesztési célok esetleges megváltozása, és a főpolgármester és a kormány ellentétes pártállásának köszönhetően várható forráshiány a következő évekre gyengülő ingatlanfejlesztői aktivitást vetít előre. De ez leginkább az új építésű ingatlanok piacára és a nem lakófejlesztésekre lesz jelentős hatással, a használt ingatlanok piacát ez nem fogja érinteni” – véli Balla Ákos ingatlanszakértő.

Azokban a kerületekben, ahol a rövidtávú bérbeadás és az erre specializálódott befektetők jelen vannak a kerületi vezetés megváltozása bizonytalanságot eredményez, amit csak az oldhat fel, ha kiderül az új vezetés hozzáállása ehhez az ingatlanhasznosítási modellhez. Komoly veszélye van annak, hogy az új kerületi vezetés tiltani, csökkenteni, vagy szabályozni fogja a rövidtávú bérbeadást, mely jelentősen átalakíthatja ezt az alpiacot. Ameddig ez nem derül ki, ezekben a kerületekben kevesebb tranzakcióra, és csökkenő árakra lehet számítani.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).