A védjegyek vállalkozásunk kiemelkedő értékei

A vállalkozások többsége a jövőjét és fejlődését, üzleti sikerességét alapvetően meghatározó, kimagasló értékű szellemi tulajdonnal, így például árujelzőkkel, védjegyekkel is rendelkezik. Ezek megfelelő oltalmáról akár információhiány miatt sokan nem gondoskodnak azonban.

Az európai védjegyreform eredményeképpen az idei évtől módosult a hazai védjegyjogi szabályozás. A védjegytörvény módosítása kibővítette az oltalmazható megjelölések körét, megerősítette az eljárások ügyfélbarát jellegét, és hatékonyabbá tette a védjegybitorlókkal, hamisítókkal szembeni fellépést. A vállalkozásokat támogató szakemberek, így például a könyvelők, vagy adószakemberek is nagyon sokat tehetnek az ebben rejlő lehetőségek megfelelő kiaknázásáért, már azzal, hogy időben felhívják a cégvezetők figyelmét az oltalom megszerzésének lehetőségére, jelentőségére, illetve akár maguk is tudatosan hasznosítják az ebbéli információkat.

A védjegy olyan árujelző, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a védjegyek teszik lehetővé a modern piacgazdaságban a versenytársak közötti piaci versenyt. Nélkülözhetetlen eszközt jelentenek ahhoz, hogy a fogyasztók tájékozódhassanak, illetve választhassanak az egyes áruk és szolgáltatások között. A védjegyek megkülönböztető képességük révén kapcsolatot teremtenek az áru és annak előállítója, illetve a szolgáltatás és annak nyújtója között. A védjegy az áru, illetve a szolgáltatás származását meghatározott személyhez köti, ezáltal a minőség jelzésében is komoly szerepe van. A védjegyek alapvető versenyeszközök, a jól bevezetett védjegy a piacon előnyös gazdasági helyzetet teremt a jogosultja, illetve használója számára. A védjegyek az új termékek bevezetését célzó reklámozás középpontjában állnak, szerepük kiemelkedő az új termékek, illetve szolgáltatások tekintetében a potenciális fogyasztói kör figyelmének, érdeklődésének felkeltésében, valamint a már bevezetett termékek, illetve szolgáltatások esetében a fogyasztói bizalom megtartásában. A fogyasztók ösztönzésében ugyanis rendkívül nagy szerepe van a vonzó, megnyerő, frappáns, a fogyasztók gondolkodására és érzelmeire ható megjelöléseknek, „jelképeknek”. A védjegyek minőségjelző és reklámozási funkcióik révén a vállalati goodwill, elismertség hordozói.

Megfelelő információk és szakértelem hiánya miatt ma Magyarországon sok cégvezető, üzletember feledkezik meg arról, hogy a – vállalkozását alapjaiban meghatározó, a fogyasztók és az üzleti partnerek által jól ismert – védjegyét oltalomban részesítse. Amíg egy frappáns logó vagy színes ábrás megjelölés megtervezése, annak a márkaépítés során történő piaci bevezetése és reklámozása sokszor milliókat is felemészt, addig a márkahamisítás, az utánzás révén okozott kár ennek sokszorosát is elérheti. A védjegyoltalom hiánya pedig szinte végképp ellehetetlenítheti a jogok érvényesítését, a sikeres fellépés lehetőségét a cégünk megjelölését jogtalanul elsajátító vagy azt utánzó személyekkel vagy vállalkozásokkal szemben.

A védjegyoltalomról és a védjegybejelentésről mindent megtudhat itt.

A cikk szerzője Dr. Csiky Péter, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központja szakmai partnere, a Dr. Nagy Krisztina Ügyvédi Iroda alkalmazott ügyvédje, szellemitulajdon-védelmi szakértő.


Kapcsolódó cikkek:


MNB: elolvadt a bankok nyeresége
2020. július 10.

A bankszektor konszolidált nettó eredménye az egy évvel korábbi 2,7 százalékára, 3 milliárd forintra csökkent az első negyedévben.

Óriási bírságot kapott egy webáruház
2020. július 10.

A GVH 892 millió forint bírságot szabott ki az Alza.hu webáruház üzemeltetőjére és cseh anyavállalatára Black Friday akciók tisztességtelen reklámozása miatt.

Az európai átlagnál optimistábbak a magyar vállalatok
2020. július 8.

Míg az európai cégek 56 százaléka számít egy éven belül recesszióra, a magyar vállalatoknak csak 50 százaléka véli úgy, hogy 2020-ban csökkenhet az ország GDP-je, 45 százalékuk pedig nem idén hanem csak később számít visszaesésre.