Adóemelés: veszélyben a magyar dohánygyár?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szétzilálja a piacot a vártnál gyorsabb jövedékiadó-emelés, ami végső soron a hazánkban működő multiknak kedvezhet – nyilatkozta az egyetlen hazai dohánygyár elnöke.


Az egyetlen magyar tulajdonú dohányipari társaság alapvetően osztja a sajtóban megfogalmazott aggodalmakat, mely szerint a drasztikus mértékű adóemelés súlyos piaci zavarokhoz vezethet – nyilatkozta a Continental Dohányipari Zrt. elnöke. Sánta János hangsúlyozta: az uniós szabályok szerint Magyarországnak a cigaretta tekintetében 2018-ig, a fogyasztási dohányra pedig 2020-ig kellene fokozatosan elérnie azt az adómértéket, amelyet a most elfogadásra javasolt törvénytervezet alapján már 2013-ban egy csapásra elérne a kormány.

Az elnök szerint azonban a 2013-ban érvényesülő, várhatóan dobozonként 140 forintos, azaz 30 százalékot meghaladó jövedékiadó-emelés csak az egyik probléma. Ennél jelentősebb gond, hogy a fogyasztási dohányt sújtanák aránytalan mértékben. A piaci szereplők között ugyan régóta vita folyik arról, hogy a sodró dohány adóját – amely a cigaretta minimumadójának nagyságrendileg mintegy a fele – az adóemelések során szükséges-e a cigarettáéhoz közelíteni, de a szakember szerint éppen a tavalyi és az idei év adóbevételeinek a tervezetthez képest maradéktalan befizetése igazolja azt, hogy a kényes egyensúlyt nem szabad felborítani. Sánta János szerint azok, akik a feketepiac előretörésétől félnek, jobb, ha azt támogatják, hogy a fogyasztási dohány adójának mértéke ne haladja meg a cigaretta adójának felét, így garantálható ugyanis, hogy még marad a piacon olcsóbb, de adózott, legális termék.

Az iparágban ismert vélemény, hogy a cigaretta feketepiacából egyes, nagyobb gyártók – például a külföldön gyártott, és a Magyarországra becsempészett termékek révén – végső soron profitálhatnak. Így álságosnak tűnnek egyes piaci szereplők megszólalásai. Nem kizárt, hogy valójában nem is a kormány, hanem sokkal inkább egyes nagyobb dohánygyártók lennének érdekeltek abban, hogy minél nagyobb mértékű adóemelést hajtsanak végre Magyarországon: a mostani tervek eredménye ugyanis borítékolható, a durva adóemelés egy-két évig minden szereplőnek gondot jelent, de a tőkeerős külföldi cégek abban bízhatnak, hogy ők túlélik a piac összeomlását – vélte a magyar dohánycég első embere.

A Continental Dohányipari Csoport évente mintegy 5 százalékos árbevétel-növekedést könyvelhetett el az utóbbi években. A sátoraljaújhelyi cégcsoport az észak-magyarországi városban működteti az egyetlen magyar tulajdonban lévő dohánygyárát. A dohánygyár mintegy 250 embernek ad jelenleg munkát, és múlt évi árbevétele meghaladta a 14,1 milliárd forintot. A teljes cégcsoport körülbelül 600 főt foglalkoztat Magyarországon, piaci részesedése 8,5 százalék körül mozog, a vágott fogyasztási dohány piacán ennél lényegesen nagyobb.

(Forrás: MTI)

A jövedéki szabályozás változásai és a változások gyakorlati kérdései című, az Adó lapban megjelent cikket itt találja.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 17.

Július elsején indul az otthonfelújítási program

Július elsején indul az otthonfelújítási program, hosszabb futamidővel és többféle tevékenységre igényelhető támogatás – közölte az Energiaügyi Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium.

2024. június 17.

Vegyes képet mutat a középkorúak keresetének alakulása

Vegyes képet mutat a bevételek alakulása a 30-59 éves korosztályban: a válaszadók 52 százaléka növekedésről számolt be, közel 35 százalékuknál nem történt változás, 13 százalékuknak pedig kevesebb jutott az elmúlt egy év során – áll a K&H biztos jövő felmérésében.

2024. június 14.

Még mindig sokan mondanak le a nyaralásról

Nagyon vegyes a kép az utazási tervek terén. Összességében javult a középkorúak utazási helyzete, és akik terveznek nyaralást, azok többet szánnak erre a K&H biztos jövő index szerint, de a koronavírus járvány utáni időszakhoz képest még mindig visszafogottnak mondható az utazási kedv. Ráadásul még mindig sokan vannak, akik a pénzhiány miatt nem tudnak hosszabb vakációt beiktatni: a válaszadók 71 százalékánál ez az indok. Ez az arány nem sokkal alacsonyabb a tavalyi 77 százaléknál, viszont még mindig jóval meghaladja a tavalyelőtti 58 százalékos arányt.