Alacsony a céges autók kihasználtsága, a carsharing a környezetvédelmet is támogatja

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vállalatok a carsharing (megosztott autó hozzáférés) alkalmazásával nemcsak a környezetvédelmet támogathatják, csökkenthetik költségeiket is, illetve cafeteriaelemként olyan dolgozóknak is lehetővé tehetik az autóhasználatot, aki egyébként nem jogosultak rá – áll a Jövő Mobilitása Szövetség elemzésében.

Közölték: a számítások szerint ha például egy cégnél főként alkalomszerűen használják a dolgozók a céges vagy kulcsos autókat, és nem óriási távokra, ehhez teljesen felesleges vállalati flottát fenntartani és üzemeltetni, az adminisztráció összes pluszmunkájával.

Az adatok azt mutatják, hogy kisebb autóknál évi 7500 kilométer, közepes méretűeknél pedig 16 ezer kilométer vagy annál kevesebb megtétele esetén már nem éri meg saját kocsit fenntartani, illetve sokszor ennél jóval magasabb kilométerszám esetében is előnyösebb megoldást jelent a carsharing használata.

A közlemény idézi Pukler Gábort, a szövetség elnökét, aki elmondta: a céges autók a nap nagy részében állnak, ráadásul sokszor fizetős garázsokban. Azt látják, hogy az átlagos autókihasználtság 3-4 százalékos, ez a rendkívül alacsony arány a kizárólag munkába járásra használt céges autókra is igaz.

Hozzátette: az autómegosztás egy adómentes juttatás, melynek adómentessége akkor is fennáll, ha a munkavállaló magáncélra veszi igénybe a közösségi autót, sőt, az utóbbi esetben a juttatás cafeteria-rendszerben is adható. Ezzel a megoldással így azok is hozzáférést kaphatnak a megosztott autókhoz, akiknek a céges szabályok alapján az egyébként nem járna, miközben a munkaadó újragondolhatja és optimalizálhatja az indokoltan fenntartandó flottaméretet.

A Jövő Mobilitása Szövetség szerint ez a megoldás nemcsak az autókra, hanem más mobilitási eszközökre is alkalmazható: például zéróemissziós e-kerékpár flotta is létrehozható a dolgozók számára, adómentes béren kívüli juttatásként is.

A közleményben kitérnek arra is, hogy a tapasztalatok szerint, jóllehet a fenntartható működés (ESG – environmental, social, governance – környezeti, társadalmi, irányítási szempont) ma már versenyképességi tényező, nagy a különbség a magyar vállalatok körében az erre való felkészülésre. A szövetség ajánlása szerint azonban javítható a cégek hatékonysága, ha például nemcsak a környezeti célok, az energiahatékonysági és az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésére koncentrálnak, hanem arra is, ha például a carsharingon keresztül jobb logisztikai rendszert alakítanak ki, a személyzeti járműparkot elektromosra cserélik, és ezzel is csökkentik a munkába járás és munkavégzés karbonlábnyomát.

(MTI)

---