Alapanyag- és munkaerőhiány a vállalkozások legnagyobb kihívása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bár továbbra sem enyhül a munkaerőhiány Magyarországon, a járvány alatt megjelenő, majd az orosz-ukrán konfliktus kitörése után tovább súlyosbodó alapanyaghiány már majdnem ugyanannyi cégnek jelent problémát. A harmadik legtöbb kihívást okozó tényező az árfolyamváltozás – derült ki a K&H kkv bizalmi index eredményeiből.

Már szorosan felzárkózott az alapanyaghiány a munkaerőhiány mögé a cégeket akadályozó tényezők között, derült ki a K&H kkv bizalmi index első negyedéves eredményeiből, amely a magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások várakozásait vizsgálja. 2020 első negyedévében még csupán 4 százalékuknak jelentett problémát, a járvány óta akadozó ellátási láncok, illetve az orosz-ukrán konfliktus miatt azonban egyre nő a jelentősége.

A háború ráerősített a hiányra

Egyértelmű trend, hogy az alapanyagok beszerzése egyre több gondot okoz a kkv-knak. 2020 utolsó negyedévében vált kétszámjegyű kihívássá, most pedig már 5 százalékponttal, 21-ről 26 százalékra nőtt a problémával küzdő kkv-k aránya. Eközben a cégek működését leginkább akadályozó tényezők közül a munkaerőhiány 5 százalékponttal kevesebb cégnek jelent gondot, az árfolyamváltozás pedig 2 százalékpontot emelkedett. Ha a tendencia folytatódik, az anyaghiány az év második felére akár a munkaerőhiánynál is súlyosabb akadályozó tényezővé válhat” – emelte ki Rammacher Zoltán, a K&H kkv marketing és értékesítés támogatás vezetője.

Az anyaghiány a járvány előtt viszonylag keveseknek okozott problémát, azonban az ellátási láncokban jelentkező problémák 2020 negyedik negyedévére közel megháromszorozták az ezzel küzdő vállalkozások arányát. Mivel a szállítási gondok továbbra sem enyhültek, egy újabb év alatt ez az érték is megduplázódott. Az orosz-ukrán konfliktus elhúzódása és az ezzel kapcsolatos gazdasági intézkedések pedig még tovább erősíthetik az akadályozó tényező szerepét.

Az infláció óvatosságra késztet

A kereskedőknél a cégek 42 százaléka küzd anyaghiánnyal, az iparban, építőiparban pedig a vállalkozások 40 százaléka. Ez a két szektor számos alapanyaggal, késztermékkel dolgozik, ezért érthető, hogy nekik okozzák a legnagyobb gondot az ellátásilánc-problémák. Az agráriumban 16 százalék, a szolgáltatóknál pedig 12 százalék az ellátási nehézségekkel küzdő kkv-k aránya.

A munkaerőhiánnyal küzdő kkv-k aránya csökkenő tendenciát mutatott a járvány sújtotta időszak első felében, ám a helyzet enyhülésével újra növekedni kezdett. Jelenleg ismét mérséklődés tapasztalható, a magas infláció ugyanis óvatosságra készteti a cégeket. A forint gyengélkedése azonban komoly probléma: az idei első negyedév végén a kkv-k 24 százaléka jelölte meg az árfolyamváltozást akadályozó tényezőként, ami 2 százalékpontos növekedés az előző év végéhez képest.

(Adó Online)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.