Alapítvány mint kapcsolt vállalkozás (II. rész)
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az adózók közötti kapcsolt vállalkozási viszony fennállásához több adónem tekintetében is jelentős jogkövetkezményeket fűz a jogalkotó, a – szerződéskötéshez fűződő – bejelentési kötelezettségtől a transzferár-szabályok alkalmazásán át egészen a kata-alanyok kapcsolt vállalkozástól kapott bevételeire 2021-től értékhatár nélkül alkalmazandó 40%-os tételes adóig bezárólag. Sokszor azonban már azt sem könnyű eldönteni, hogy a partner, akitől bevételünk származik, egyáltalán kapcsolt vállalkozásunk-e. Különösen igaz ez speciális szervezeti formák esetén. Ezek közül most az alapítvánnyal fennálló kapcsoltság kérdését, azon belül is a többségi befolyáson és az ügyvezető egyezőségén alapuló kapcsolt vállalkozási viszonyt vesszük górcső alá.
Többségi befolyáson alapuló kapcsoltsági viszony
A többségi befolyás tekintetében a Tao tv. 4. § 23. pontjának a)-c) alpontja a Ptk. előírásait rendeli megfelelően alkalmazni.
A Ptk. 8:2. §-a szerint:
(1) Többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik.
(2) A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese, és
a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagy
b) a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek.
(3) A többségi befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az (1)-(2) bekezdés szerinti jogosultságok közvetett befolyás útján biztosítottak.
(4) Közvetett befolyással rendelkezik a jogi személyben az, aki a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyben (köztes jogi személy) befolyással bír. A közvetett befolyás mértéke a köztes jogi személy befolyásának olyan hányada, amilyen mértékű befolyással a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben rendelkezik. Ha a befolyással rendelkező a szavazatok felét meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a köztes jogi személyben, akkor a köztes jogi személynek a jogi személyben fennálló befolyását teljes egészében a befolyással rendelkező közvetett befolyásaként kell figyelembe venni.
(5) A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani.
A Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja értelmében közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.
A többségi befolyás tehát megvalósulhat közvetlenül vagy közvetve, de fennállásának mindenképpen fogalmi eleme a szavazati jog illetvea tagi/részvényesi jogviszony.
Mivel a korábban már leírtak szerint az alapítványnak magának nincsenek tagjai, akik szavazati joggal és/vagy más jogosultsággal bírhatnának, az alapítványban szavazattöbbségen vagy meghatározó befolyáson alapuló többségi befolyással rendelkező személyről sem beszélhetünk, ilyen irányban tehát kapcsolt vállalkozási viszony nem állhat fenn.
Maga az alapítvány ugyanakkor rendelkezhet többségi befolyással más személyben (például egy korlátolt felelősségű társaságban vagy egy részvénytársaságban), ebben a relációban tehát már beszélhetünk kapcsolt vállalkozásról.
Minthogy magánszemélyben értelemszerűen nem lehetséges tagi vagy részvényesi viszonnyal rendelkezni, alapítvány és magánszemélyek (legyenek azok egyéni vállalkozások vagy vállalkozási tevékenységet nem folytató természetes személyek) között a többségi befolyáson alapuló kapcsolt vállalkozási viszony fogalmilag kizárt.
Ügyvezetés egyezősége
A Tao tv. 4. § 23. pont f) alpontja szerinti esetben két feltételnek kell együttesen teljesülnie ahhoz, hogy a kapcsolt viszony fennállása megállapítható legyen: az ügyvezető vagy ügyvezetők személyének (több ügyvezető esetén legalább részben) azonosnak kell lennie, és döntő befolyással kell bírnia/bírniuk az üzleti és pénzügyi politikára.
Az ügyvezetés fogalmát a Ptk. 3:21. §-a határozza meg:
“3:21. § [Az ügyvezetés fogalma és a vezető tisztségviselői megbízatás keletkezése]
(1) A jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult.”
Az adóhatóság következetesen képviselt álláspontja szerint az ügyvezetés egyezősége minden olyan esetben fennáll, amikor két vagy több jogi személyt
a) ugyanaz a személy önállóan képvisel (önálló képviseleti jog)
b) ugyanazok a személyek együttesen képviselnek (testületi ügyvezetés)
vezető tisztségviselőként.
Nem értelmezhető ugyanakkor az ügyvezetés egyezősége két olyan személy között, amelyek egyikénél testületi ügyvezetés van, míg a másiknál nem. Ha tehát például egy zártkörűen működő részvénytársaság ügyvezetését az alapító okirat értelmében a háromtagú igazgatóság látja el, és az egyik tag egy korlátolt felelősségű társaság ügyvezetője is önálló képviseleti joggal, nem áll fenn az ügyvezetés egyezőségén alapuló kapcsolt vállalkozási viszony. Ha viszont a részvénytársaságban az igazgatóság jogait vezető tisztségviselőként vezérigazgató gyakorolja, és a vezérigazgató ugyanaz a személy, mint a kft. önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetője, az ügyvezetés egyezősége megvalósul, és a két cég kapcsolt vállalkozás lesz.
Az adóhatóság álláspontja szerint kulcsfontosságú, hogy a Ptk. az ügyvezetésről a jogi személyekre vonatkozóan rendelkezik, mivel ebből az következik, hogy ha a másik személy nem minősül jogi személynek, az ügyvezetés egyezősége fel sem merülhet.
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evtv.) 20. §-a szerint az egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Ahol pedig az egyéni cégre alkalmazandó más jogszabály legfőbb szervet említ, azon az egyéni cég tagját kell érteni. Jóllehet az egyéni cég nem minősül jogi személynek, az egyéni cégre és tagjára az Evtv-ben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. jogi személyre vonatkozó általános szabályait és a gazdasági társaságok közös szabályait kell megfelelően alkalmazni. Mindezek alapján az ügyvezetés egyezősége is értelmezhető az egyéni cég tagja vonatkozásában, de értelemszerűen csak akkor, ha a tag a másik személyben is önálló képviseleti joggal rendelkezik.
Az egyéni vállalkozók tekintetében ugyanakkor ilyen előírás nincs, ezért az adóhatóság ismételten megerősített álláspontja szerint egyéni vállalkozásra az ügyvezetés egyezőségén alapuló kapcsolt vállalkozási viszony nem értelmezhető. Ugyanez mondható el az adószámos magánszemélyekről és a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyekről is.
A fentiek következtében alapítvány és másik jogi személy (illetve olyan személy, amelyre jogszabály a Ptk. jogi személyre vonatkozó előírásait rendeli alkalmazni) között fennállhat a Tao tv. 4. § 23. pont f) alpontja szerinti kapcsolt vállalkozási viszony, de kizárólag akkor, ha mindkettőben ugyanaz a személy rendelkezik önálló képviseleti joggal, vagy ugyanazon személyekből álló testület látja el mindkét jogi személy ügyvezetését.
Ha tehát egy alapítványt háromtagú kuratórium képvisel, együttes aláírási joggal, és a kuratórium egyik tagja egy kft. ügyvezetője önálló képviseleti joggal, akkor az alapítvány és a kft. nem áll kapcsolt vállalkozási viszonyban. Ha viszont az alapítvány kuratóriumának tagjai a kft. ügyvezetését is együttes aláírási joggal látják el, akkor a kapcsolt viszony fennáll. Ugyanígy kapcsolt lesz az alapítvány és a kft., ha az alapítványt kurátor képviseli, aki a kft. ügyvezetését is önálló képviseleti joggal látja el.
Megjegyzendő, hogy az ügyvezetés egyezősége akkor is fennáll, ha valamely fél vagy éppen az ügyvezetést ellátó magánszemély(ek) külföldi illetőségű(ek).
Magánszemélyek esetén az ügyvezetés fogalma nem értelmezhető, ezért alapítvány magánszeméllyel nem állhat a Tao tv. 4. § 23. pont f) alpontja szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban, függetlenül attól, hogy a magánszemély folytat-e vállalkozási tevékenységet.
