Alapítvány, mint kapcsolt vállalkozás (I. rész)

Szerző: dr. Németh Szilvia
Dátum: 2020. december 9.
Címkék: , ,
Rovat:
Az adózók közötti kapcsolt vállalkozási viszony fennállásához több adónem tekintetében is jelentős jogkövetkezményeket fűz a jogalkotó, a – szerződéskötéshez fűződő – bejelentési kötelezettségtől a transzferár-szabályok alkalmazásán át egészen a kata-alanyok kapcsolt vállalkozástól kapott bevételeire 2021-től értékhatár nélkül alkalmazandó 40%-os tételes adóig bezárólag. Sokszor azonban már azt sem könnyű eldönteni, hogy a partner, akitől bevételünk származik, egyáltalán kapcsolt vállalkozásunk-e. Különösen igaz ez speciális szervezeti formák esetén. Ezek közül most az alapítvánnyal fennálló kapcsoltság kérdését, azon belül is a többségi befolyáson és az ügyvezető egyezőségén alapuló kapcsolt vállalkozási viszonyt vesszük górcső alá.

Az alapítvány

Az alapítványokra vonatkozó előírásokat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) Harmadik Könyvének első része (általános szabályok) és hatodik része (speciális szabályok) tartalmazza.

Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. Az alapító az alapító okiratban meghatározza az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét. Az alapítvány vagyonát céljának megfelelően, az alapító okiratban meghatározott módon kell kezelni és felhasználni.

Az alapítvány alapító okiratában meg kell határozni egyebek közt az alapítványi vagyon kezelésének és felhasználásának szabályait; a kuratóriumi tagság keletkezésére és megszűnésére vonatkozó szabályokat, a kuratóriumi tagság határozott vagy határozatlan időre szóló voltát, határozott idejű kuratóriumi tagság esetén a határozott időtartamot, továbbá a kuratórium tagjaira vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat; és a kuratóriumi tagsági díjazás megállapításának szabályait.

Az alapítvány ügyvezető szerve a kuratórium. A kuratórium tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői. A kuratóriumnak főszabály szerint három természetes személyből kell állnia. Az alapító nagyobb létszámú kuratóriumot is nevezhet, és dönthet úgy is, hogy az alapítvány ügyvezetői feladatait egyetlen személy: a kurátor lássa el.

Alapítvány nem alapítható gazdasági tevékenység folytatására. Az alapítvány az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Alapítvány nem lehet korlátlan felelősségű tagja más jogalanynak, nem létesíthet alapítványt és nem csatlakozhat alapítványhoz. Főszabály szerint alapítvány nem hozható létre az alapító, a csatlakozó, az alapítványi tisztségviselő, az alapítványi szervek tagja, valamint ezek hozzátartozói érdekében; nem ütközik viszont e tilalomba az alapítvány tisztségviselőinek szerződés szerint járó díjazása.

A jogintézmény céljából és a fenti előírásokból adódóan alapítványok esetében nem beszélhetünk tulajdoni hányaddal és szavazati joggal rendelkező tagokról. Maga az alapítvány ugyanakkor lehet tagja – de csak korlátozott felelősségű tagja – más szervezetnek, például gazdasági társaságnak.

Kapcsolt vállalkozási viszony

A kapcsolt vállalkozási viszony definícióját a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 4. § 23. pontja határozza meg, a többi adójogszabály erre hivatkozik vissza.

A Tao tv. 4. § 23. pontja szerint kapcsolt vállalkozás:

a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

b) az adózó és az a személy, amely az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

c) az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni,

d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll,

e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll,

f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg,

g) az a)-c) alpontban foglaltaktól függetlenül akkor is létrejön a kapcsolt vállalkozási viszony

ga) a 11. pont, az 53. pont, a 8. § (1) bekezdés f) pontja és a 16/A. § alkalmazásában, ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 25 százalékos nyereségrészesedés áll fenn, azzal, hogy ezen rendelkezések alkalmazásában az f) alpontban foglaltak teljesülését nem kell vizsgálni,

gb) a 16/B. § alkalmazásában, ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 50 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 50 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 50 százalékos nyereségrészesedés áll fenn, azzal, hogy a szavazatijog-részesedések és a tőkerészesedések tekintetében az összehangoltan eljáró személyek befolyását egybe kell számítani, továbbá az összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót készítő vállalatcsoporthoz tartozó adózók esetében az f) alpontban foglaltakat is vizsgálni kell.

A 4. § 2. pontja értelmében adózó: a 2. § (2)-(4), valamint (6) bekezdésében megnevezett belföldi és külföldi személy, a 2. § (5) bekezdésében meghatározottak kivételével.

A 2. § (2) bekezdés g) pontja az alapítványokat is megnevezi az adózók között.

A 4. § 31/b. pontja értelmében személy: a belföldi személy, a külföldi személy és a magánszemély. A 7. pont szerint belföldi személy: a belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személy, személyi egyesülés, egyéb szervezet, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségűnek minősülő magánszemély; a 27. pont szerint külföldi személy: a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet; a magánszemélyt a Tao tv. külön nem definiálja.

Mindezek alapján tehát egy alapítvány és egy másik személy (legyen az jogi személy, személyegyesülés, egyéb szervezet, vagy éppen egyéni vállalkozó avagy vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély) között elviekben fennállhat kapcsolt vállalkozási viszony, azonban kizárólag akkor, ha az ilyen viszony fogalmi ismérvei teljesülnek.

A Tao tv. definíciójából az a)-c) alpontok a többségi befolyáson alapuló kapcsolt vállalkozási viszonyt szabályozzák, a d)-e) alpontok a külföldi vállalkozó belföldi telephelyére illetve az adózó külföldi telephelyére vonatkozó előírásokat tartalmazzák, az f) alpont az ügyvezetés egyezőségén alapuló kapcsolt viszonyt határozza meg. A g) alpont speciális esetköröket szabályoz, amelyek kizárólag az ellenőrzött külföldi társaságokra, az adózási szempontból különálló adózókra és a tőkekivonáshoz kapcsolódó növelő tételekre vonatkozóan alkalmazandóak.

A fentiek közül cikksorozatunk a továbbiakban a többségi befolyáson és az ügyvezetés egyezőségén alapuló kapcsolt vállalkozási viszonnyal foglalkozik az alapítványok és egyéb személyek relációjában.


Kapcsolódó cikkek:


Az iszlám gazdasági alapelvei (2. rész)
2021. február 26.

A Korán szúráiból az iszlám hittudósok olyan alapelveket vezettek le, amelyek a gazdasági tevékenységre, az állami működés gazdasági oldalára, illetve a muszlim ember pénzzel, gazdálkodással való helyes viselkedésére vonatkoznak. Ezeknek az alapelveknek a betartása a hívő muszlim számára kötelező előírás.

NAV: online minden egyszerűbb
2021. február 25.

NAV: online minden egyszerűbb

A NAV saját fejlesztésű online nyomtatványkitöltőjére hívta fel a figyelmet a honlapján közzétett közleményében.

Az adómérték konfiskáló jellege
2021. február 25.

Az adómérték konfiskáló jellegének megállapítására csak kivételesen és szélsőséges esetben kerülhet sor az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan.