Kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatos cikksorozatunk utolsó részében a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 4. § 23. pont c) alpontjában nevesített esetről lesz szó, amikor a kapcsolt vállalkozási viszony harmadik személy többségi befolyása révén jön létre.
Az ügyvezetés egyezőségéről abban az esetben beszélhetünk, ha két vagy több jogi személyt ugyanaz a személy önállóan képvisel vezető tisztségviselőként. Kibontunk minden részletet.
Cikksorozatunkban a kapcsolt vállalkozások témája kapcsán nem a definíció teljes áttekintésére törekedünk, hanem a jogalkalmazásban leggyakrabban előforduló eseteket vizsgáljuk, amelyeknek értelmezése vagy nehézséget okoz, vagy sok adóalanyt érint. Írásunk első része az egyéni és társas vállalkozások közötti relációt veszi górcső alá.
A pénzügyi, jogi és a gazdasági szakembereknek gyakorta okoznak fejtörést a kapcsolt vállalkozások, mert az egyik legösszetettebb feladatok közé tartozik a kapcsolt viszony meghatározása. Ennek oka egyrészt a jogi háttérszabályozás rendszere, hiszen több jogszabályt együttesen kell vizsgálni, másrészt a szükséges – jogi és üzleti – információk rendelkezésre állásának hiánya is problémát jelenthet.
Az adózók közötti kapcsolt vállalkozási viszony fennállásához több adónem tekintetében is jelentős jogkövetkezményeket fűz a jogalkotó, a – szerződéskötéshez fűződő – bejelentési kötelezettségtől a transzferár-szabályok alkalmazásán át egészen a kata-alanyok kapcsolt vállalkozástól kapott bevételeire 2021-től értékhatár nélkül alkalmazandó 40%-os tételes adóig bezárólag. Sokszor azonban már azt sem könnyű eldönteni, hogy a partner, akitől bevételünk származik, egyáltalán kapcsolt vállalkozásunk-e. Különösen igaz ez speciális szervezeti formák esetén. Ezek közül most az alapítvánnyal fennálló kapcsoltság kérdését, azon belül is a többségi befolyáson és az ügyvezető egyezőségén alapuló kapcsolt vállalkozási viszonyt vesszük górcső alá.
Az adózók közötti kapcsolt vállalkozási viszony fennállásához több adónem tekintetében is jelentős jogkövetkezményeket fűz a jogalkotó, a – szerződéskötéshez fűződő – bejelentési kötelezettségtől a transzferár-szabályok alkalmazásán át egészen a kata-alanyok kapcsolt vállalkozástól kapott bevételeire 2021-től értékhatár nélkül alkalmazandó 40%-os tételes adóig bezárólag. Sokszor azonban már azt sem könnyű eldönteni, hogy a partner, akitől bevételünk származik, egyáltalán kapcsolt vállalkozásunk-e. Különösen igaz ez speciális szervezeti formák esetén. Ezek közül most az alapítvánnyal fennálló kapcsoltság kérdését, azon belül is a többségi befolyáson és az ügyvezető egyezőségén alapuló kapcsolt vállalkozási viszonyt vesszük górcső alá.
Esettanulmányunk hetedik részében a képzeletbeli cégcsoporttól kapott információkat vizsgáljuk meg, annak érdekében, hogy a bejelentési kötelezettségek teljesítéséről képet kapjunk. Az alábbiakban bemutatjuk a kapott információkat és a válaszokat is.
Esettanulmányunk ötödik részében áttekintjük az ügyvezetői egyezőség vizsgálatának jelentőségét a kapcsoltság tekintetében. A képzelt cégcsoport tulajdonosát további meglepetések érték, nézzük meg, hogyan és miért bővült ki a cégháló!
Esettanulmányunk negyedik részében kutatással, alapító okiratok vizsgálatával, nyilatkoztatással tárjuk fel a képzeletbeli cégcsoport Tao. tv. szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyait két éves időszakra vonatkozóan, mutatjuk az ezzel kapcsolatos lépéseket!
