Alapítvány mint kapcsolt vállalkozás (III. rész)

Szerző: dr. Németh Szilvia
Dátum: 2020. december 23.
Címkék: , , , ,
Rovat:
Az adózók közötti kapcsolt vállalkozási viszony fennállásához több adónem tekintetében is jelentős jogkövetkezményeket fűz a jogalkotó, a – szerződéskötéshez fűződő – bejelentési kötelezettségtől a transzferár-szabályok alkalmazásán át egészen a kata-alanyok kapcsolt vállalkozástól kapott bevételeire 2021-től értékhatár nélkül alkalmazandó 40%-os tételes adóig bezárólag. Sokszor azonban már azt sem könnyű eldönteni, hogy a partner, akitől bevételünk származik, egyáltalán kapcsolt vállalkozásunk-e. Különösen igaz ez speciális szervezeti formák esetén. Ezek közül most az alapítvánnyal fennálló kapcsoltság kérdését, azon belül is a többségi befolyáson és az ügyvezető egyezőségén alapuló kapcsolt vállalkozási viszonyt vesszük górcső alá.

Esettanulmány

A” alapítvány közhasznú alapítvány, amely az alapító okiratában megjelölt közhasznú tevékenységeket végez.

Az alapító okirat értelmében az alapítvány legfőbb döntéshozó szerve a három tagú kuratórium, amelynek elnökét és két tagját az alapító határozatlan időre jelölte ki. A kuratórium ülése akkor határozatképes, ha azon mindhárom tag jelen van. Döntéseit nyílt szavazással hozza. A döntéshez főszabály szerint legalább két tag egybehangzó szavazata szükséges; egyes kérdésekben az alapító okirat a kuratórium egyhangú döntését írja elő.

A kuratórium elnöke és tagjai között hozzátartozói viszony nem áll fenn. Az alapító nem tagja a kuratóriumnak.

Az Alapítvány képviselője a kuratórium. A kuratórium nevében az elnök önállóan, a tagok pedig együttesen jogosultak az Alapítvány képviseletére.

A kuratórium elnöke “B” nonprofit gazdasági társaság egyik tagja, és egyben önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselője. Szavazati jogának mértéke a társaságban minősített többségű befolyást biztosít.

A kuratórium elnöke („C”) és az ő közeli hozzátartozója („D”) egyéni vállalkozóként gazdasági tevékenységet folytat.

Kérdésként merült fel, hogy kapcsolt vállalkozási viszonyban áll-e „A” alapítvány „B” nonprofit gazdasági társasággal, valamint „C” illetve „D” egyéni vállalkozóval.

Az alapítvány és a nonprofit gazdasági társaság

A nonprofit gazdasági társaságok a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 9/F. §-a értelmében olyan gazdasági társaságok, amelyek létesítő okirata tartalmazza, hogy a gazdasági társaság tevékenységéből származó nyereség a tagok között nem osztható fel, hanem az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja.

A Tao tv. 2. § (2) bekezdés a) pontja szerint belföldi illetőségű adózó a gazdasági társaság, ideértve a nonprofit gazdasági társaságot is. A nonprofit gazdasági társaságok is állhatnak tehát kapcsolt viszonyban más személyekkel, így alapítványokkal is.

Mivel a tényállás szerinti esetben az alapítvány ügyvezetését háromtagú kuratórium látja el, azonban a kuratórium elnöke önállóan jogosult képviselni az alapítványt, kérdésként merül fel, hogy az ügyvezetés egyezősége megállapítható-e a két jogi személy (A” és B”) között.

A NAV tájékoztatása szerint az ügyvezetés azonossága szempontjából az nem releváns, hogy az egyébként önálló ügyvezetés (a tárgyi esetben a kuratórium elnökének önálló képviseleti joga) mögött milyen korlátozások vannak az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntések meghozatala tekintetében. E döntések végrehajtása ugyanis az ügyvezető kötelezettsége, és ennek során – önálló képviseleti jog esetén – önállóan jár el.

Minthogy tehát a kuratórium elnöke önálló képviseleti joggal rendelkezik, irreleváns, hogy az alapító okirat értelmében a döntéshozatalhoz legalább két tag egybehangzó szavazata, egyes ügyekben pedig a kuratórium egyhangú döntése szükséges.

Tekintettel pedig arra, hogy „A” kuratóriumának elnöke egyszersmind „B” önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselője is, a két szervezet között az ügyvezetés egyezősége megvalósul, ezért a Tao tv. 4. § 23. pontjának f) alpontja alapján „A” és „B” kapcsolt vállalkozásnak minősül.

Az alapítvány és az egyéni vállalkozások

Egyéni vállalkozás esetén a korábbiakban leírtak értelmében a Ptk. 3:21. §-a szerinti ügyvezetés fogalma nem értelmezhető, ezért sem „C”, sem „D” nem állhat az ügyvezetés egyezőségén alapuló vállalkozási viszonyban az alapítvánnyal.

A többségi befolyáson alapuló kapcsolt viszony feltételei alapítvány és egyéni vállalkozás relációjában szintén nem teljesülnek.

A” és „C” illetve „A” és „D” tehát nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak.

Megjegyzendő, hogy „C” és „D” kapcsolt vállalkozási viszonyban állhat viszont „B”-vel, amennyiben köztük teljesülnek a többségi befolyáson alapuló kapcsoltság kritériumai. Mivel a tényállás szerinti esetben „C” számára a szavazati jogának mértéke „B”-ben minősített többségű befolyást biztosít, „C” és „B” kapcsolt vállalkozásoknak minősülnek. „D” pedig szintén kapcsolt vállalkozása lesz „B”-nek, mivel a közeli hozzátartozói viszonyra tekintettel a szavazataikat egybe kell számítani.


Kapcsolódó cikkek:


Drágább az élet
2021. április 9.

Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az üzemanyagok ára jelentősen emelkedett. Az élelmiszerek ára 2,7 százalékkal nőtt.

Kevesebbet vásároltunk februárban
2021. április 9.

Februárban a nyers adat szerint 5,6 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 5,9 százalékkal csökkent a kiskereskedelemi forgalom az előző év azonos időszakihoz képest.

Laosz dióhéjban – történelem, gazdaság, adózás
2021. április 9.

Laosz dióhéjban – történelem, gazdaság, adózás

Az országra 2,1 millió tonna bombát dobtak le a vietnami háború éveiben, ami több, mint az amerikaiak által a második világháborúban ledobott bombák mennyisége és hatóereje. Nagyon erős a kínai gazdaság befolyása.