Alapítvány mint kapcsolt vállalkozás (III. rész)


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adózók közötti kapcsolt vállalkozási viszony fennállásához több adónem tekintetében is jelentős jogkövetkezményeket fűz a jogalkotó, a – szerződéskötéshez fűződő – bejelentési kötelezettségtől a transzferár-szabályok alkalmazásán át egészen a kata-alanyok kapcsolt vállalkozástól kapott bevételeire 2021-től értékhatár nélkül alkalmazandó 40%-os tételes adóig bezárólag. Sokszor azonban már azt sem könnyű eldönteni, hogy a partner, akitől bevételünk származik, egyáltalán kapcsolt vállalkozásunk-e. Különösen igaz ez speciális szervezeti formák esetén. Ezek közül most az alapítvánnyal fennálló kapcsoltság kérdését, azon belül is a többségi befolyáson és az ügyvezető egyezőségén alapuló kapcsolt vállalkozási viszonyt vesszük górcső alá.

Esettanulmány

A” alapítvány közhasznú alapítvány, amely az alapító okiratában megjelölt közhasznú tevékenységeket végez.

Az alapító okirat értelmében az alapítvány legfőbb döntéshozó szerve a három tagú kuratórium, amelynek elnökét és két tagját az alapító határozatlan időre jelölte ki. A kuratórium ülése akkor határozatképes, ha azon mindhárom tag jelen van. Döntéseit nyílt szavazással hozza. A döntéshez főszabály szerint legalább két tag egybehangzó szavazata szükséges; egyes kérdésekben az alapító okirat a kuratórium egyhangú döntését írja elő.

A kuratórium elnöke és tagjai között hozzátartozói viszony nem áll fenn. Az alapító nem tagja a kuratóriumnak.

Az Alapítvány képviselője a kuratórium. A kuratórium nevében az elnök önállóan, a tagok pedig együttesen jogosultak az Alapítvány képviseletére.

A kuratórium elnöke “B” nonprofit gazdasági társaság egyik tagja, és egyben önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselője. Szavazati jogának mértéke a társaságban minősített többségű befolyást biztosít.

A kuratórium elnöke („C”) és az ő közeli hozzátartozója („D”) egyéni vállalkozóként gazdasági tevékenységet folytat.

Kérdésként merült fel, hogy kapcsolt vállalkozási viszonyban áll-e „A” alapítvány „B” nonprofit gazdasági társasággal, valamint „C” illetve „D” egyéni vállalkozóval.

Az alapítvány és a nonprofit gazdasági társaság

A nonprofit gazdasági társaságok a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 9/F. §-a értelmében olyan gazdasági társaságok, amelyek létesítő okirata tartalmazza, hogy a gazdasági társaság tevékenységéből származó nyereség a tagok között nem osztható fel, hanem az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja.

A Tao tv. 2. § (2) bekezdés a) pontja szerint belföldi illetőségű adózó a gazdasági társaság, ideértve a nonprofit gazdasági társaságot is. A nonprofit gazdasági társaságok is állhatnak tehát kapcsolt viszonyban más személyekkel, így alapítványokkal is.

Mivel a tényállás szerinti esetben az alapítvány ügyvezetését háromtagú kuratórium látja el, azonban a kuratórium elnöke önállóan jogosult képviselni az alapítványt, kérdésként merül fel, hogy az ügyvezetés egyezősége megállapítható-e a két jogi személy (A” és B”) között.

A NAV tájékoztatása szerint az ügyvezetés azonossága szempontjából az nem releváns, hogy az egyébként önálló ügyvezetés (a tárgyi esetben a kuratórium elnökének önálló képviseleti joga) mögött milyen korlátozások vannak az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntések meghozatala tekintetében. E döntések végrehajtása ugyanis az ügyvezető kötelezettsége, és ennek során – önálló képviseleti jog esetén – önállóan jár el.

Minthogy tehát a kuratórium elnöke önálló képviseleti joggal rendelkezik, irreleváns, hogy az alapító okirat értelmében a döntéshozatalhoz legalább két tag egybehangzó szavazata, egyes ügyekben pedig a kuratórium egyhangú döntése szükséges.

Tekintettel pedig arra, hogy „A” kuratóriumának elnöke egyszersmind „B” önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselője is, a két szervezet között az ügyvezetés egyezősége megvalósul, ezért a Tao tv. 4. § 23. pontjának f) alpontja alapján „A” és „B” kapcsolt vállalkozásnak minősül.

Az alapítvány és az egyéni vállalkozások

Egyéni vállalkozás esetén a korábbiakban leírtak értelmében a Ptk. 3:21. §-a szerinti ügyvezetés fogalma nem értelmezhető, ezért sem „C”, sem „D” nem állhat az ügyvezetés egyezőségén alapuló vállalkozási viszonyban az alapítvánnyal.

A többségi befolyáson alapuló kapcsolt viszony feltételei alapítvány és egyéni vállalkozás relációjában szintén nem teljesülnek.

A” és „C” illetve „A” és „D” tehát nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak.

Megjegyzendő, hogy „C” és „D” kapcsolt vállalkozási viszonyban állhat viszont „B”-vel, amennyiben köztük teljesülnek a többségi befolyáson alapuló kapcsoltság kritériumai. Mivel a tényállás szerinti esetben „C” számára a szavazati jogának mértéke „B”-ben minősített többségű befolyást biztosít, „C” és „B” kapcsolt vállalkozásoknak minősülnek. „D” pedig szintén kapcsolt vállalkozása lesz „B”-nek, mivel a közeli hozzátartozói viszonyra tekintettel a szavazataikat egybe kell számítani.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 13.

A celebek ideje lejárt? Így változik a vásárlói magatartás 2024-ben

Egyre tudatosabb vevők, kevésbé hatnak már rájuk a hagyományos vásárlásösztönző reklámok. A celebek szintén kezdik elveszíteni a befolyásolási képességüket, már a véleményvezérekre is csak akkor hallgatnak igazán a követőik, ha szakmai érvekkel keresik a figyelmüket – derül ki az EY legfrissebb, 30 országban több mint 23 000 fogyasztó megkérdezésével készült nemzetközi kutatásából.

2024. június 13.

Magyarországon is megnőhet a vállalati visszaélések száma a globális gazdasági lassulás miatt

Egyre több hazai cég lép fel tudatosan a szervezeten belüli korrupció ellen. A világgazdaság lassulása azonban olyan pénzügyi nyomást helyez a vezetőkre és munkatársakra is, ami miatt az etikus működés melletti törekvések ellenére is könnyebben követnek el szabálysértést – mutat rá az EY 53 országban, köztük Magyarországon összesen 5464 munkavállaló és igazgatósági tag bevonásával készült nemzetközi kutatása.

2024. június 13.

Az MNB 45 millió forintos bírságot szabott ki egy szlovákiai cégre

Az MNB 45 millió forint bírságot szabott ki a révkomáromi (Szlovákia) székhelyű Trust Komarno s.r.o.-ra felügyeleti engedély nélküli követelésvásárlás miatt, és azonnali hatállyal megtiltotta a jogosulatlan tevékenység további folytatását, valamint feljelentést is tesz – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön.