Adott feltételek teljesülése esetén, illetve bizonyos tevékenységekből származó bevételek után a nonprofit szervezeteknek nem kell társasági adót fizetniük, így a társaságiadó-kötelezettség megállapításának az egyik fontos kérdése annak meghatározása, hogy mi minősül alap-, illetve vállalkozási tevékenységből származó bevételnek.
Az adózók közötti kapcsolt vállalkozási viszony fennállásához több adónem tekintetében is jelentős jogkövetkezményeket fűz a jogalkotó, a – szerződéskötéshez fűződő – bejelentési kötelezettségtől a transzferár-szabályok alkalmazásán át egészen a kata-alanyok kapcsolt vállalkozástól kapott bevételeire 2021-től értékhatár nélkül alkalmazandó 40%-os tételes adóig bezárólag. Sokszor azonban már azt sem könnyű eldönteni, hogy a partner, akitől bevételünk származik, egyáltalán kapcsolt vállalkozásunk-e. Különösen igaz ez speciális szervezeti formák esetén. Ezek közül most az alapítvánnyal fennálló kapcsoltság kérdését, azon belül is a többségi befolyáson és az ügyvezető egyezőségén alapuló kapcsolt vállalkozási viszonyt vesszük górcső alá.
Az egyesületek, alapítványok (civil szervezetek), köztestületek, közalapítványok [együtt: nonprofit szervezetek] alapítására, működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat a Ptk. és a Civil törvény határozza meg. E szervezetek is az egyes adókötelezettségekről rendelkező adótörvények és a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodók. Új szervezeti forma 2019. március óta a vagyonkezelő alapítvány, amelyet külön törvény is szabályoz. Az adójogi jogszabályok, valamint a Civil törvény rendelkezéseinek viszonyát tisztázza az alábbi, Kúria által hozott döntés.
