Bejegyzések a ‘tao’ címkével ellátva

Alapítvány mint kapcsolt vállalkozás (III. rész)

Szerző: dr. Németh Szilvia
Dátum: 2020. december 23.
Címkék: , , , ,
Rovat:

Az adózók közötti kapcsolt vállalkozási viszony fennállásához több adónem tekintetében is jelentős jogkövetkezményeket fűz a jogalkotó, a – szerződéskötéshez fűződő – bejelentési kötelezettségtől a transzferár-szabályok alkalmazásán át egészen a kata-alanyok kapcsolt vállalkozástól kapott bevételeire 2021-től értékhatár nélkül alkalmazandó 40%-os tételes adóig bezárólag. Sokszor azonban már azt sem könnyű eldönteni, hogy a partner, akitől bevételünk származik, egyáltalán kapcsolt vállalkozásunk-e. Különösen igaz ez speciális szervezeti formák esetén. Ezek közül most az alapítvánnyal fennálló kapcsoltság kérdését, azon belül is a többségi befolyáson és az ügyvezető egyezőségén alapuló kapcsolt vállalkozási viszonyt vesszük górcső alá.

Egy évtizedes ítélet mai tanulságai – az adózás előtti eredményt növelő, nem „céges” költségek

Azok a költségek növelik az adózás előtti eredményt, amelyek nem állnak összefüggésben a gazdasági társaság vállalkozási, illetve bevételszerző tevékenységével. Ez így egyszerűnek tűnik. Pedig nem (mindig) az…

Szemelvények a friss adózási könnyítésekből Koronavírus

Valószínűleg napjaink legolvasottabb újságja a Magyar Közlöny, amelyet az adózási és számviteli szakemberek nap mint nap vegyes érzelmekkel várnak és olvasnak. A 2020. április 21-én megjelent 82. lapszámban kihirdetett 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelettel végre több olyan szabályozás is napvilágot látott, melyekről a kormányzat az elmúlt hetekben bejelentéseket tett. Ezekből szemezgetünk most.

Veszélyhelyzet: itt vannak az adózási könnyítések részletei Koronavírus

Megmarad az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalónak; jelentősen növekedik a SZÉP Kártyára igényelhető béren kívüli juttatások felső határa. Megjelent az adózási könnyítésekről szóló kormányrendelet.

Az adóreform és az azóta eltelt időszak – társasági adó – 2.

Egy új társasági adótörvény bevezetésének feltételei megteremtődtek 1991-re. Ehhez szükség volt a rendszerváltásra, illetve piacgazdaság legalább kezdeti kialakulására. Társasági szabályozás, számviteli rendszer már létezett, a korábbi átmeneti adószabályok alapot teremtettek egy olyan adószabály-rendszerre, amely a versenyszféra szereplőit egységes szempontok szerint adóztatta.

Világszerte mérsékelnék a társasági nyereségadót az államok

Szerző: Adó Online
Dátum: 2019. március 25.
Címkék: , , ,
Rovat:

Közel harmadával csökkent a társasági nyereségadó mértéke az elmúlt évtizedekben globálisan – derül ki a Tax Foundation 208 országot felölelő legfrissebb nemzetközi elemzéséből. Átlagosan Európában a legalacsonyabb ez az adónem, Magyarország pedig 9 százalékos értékével az egyik legkedvezőbb befektetési környezetet biztosítja a cégek számára a térségben.

Alultőkésítési szabály helyett kamatlevonás korlátozása 2019-től

Az Országgyűlés 2018. november 13-i ülésnapján elfogadott adóváltozásokat tartalmazó törvényjavaslat a Magyar Közlöny 2018. november 23-i 184. számában került kihirdetésre. A 2018. évi LXXXII. törvény számos újdonságot hozott a társasági adó területén, melynek egyik fontos eleme az, hogy 2019. január 1-től a társasági adóalanyok esetében fennálló, kamatok levonhatóságára, elszámolhatóságára vonatkozó szabályok jelentősen megváltoznak.