Albérletbe tartanak a fiatalok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A fiatalok 44 százaléka él még a szüleivel, ez kifejezetten alacsony aránynak számít a K&H ifjúsági indexe alapján.

A fiatalok több mint fele már önálló háztartást vezet, a „mamahotelben” élőknek pedig kicsit több mint negyede minél előbb szeretné azt függetlenségre cserélni – többek között ez derül ki a K&H ifjúsági indexéhez az idei második negyedévben készült kutatásból, amely a 19-29 éves korosztály költözési hajlandóságát vizsgálta.

Nem égető még a kérdés

A megkérdezett fiatalok 56 százalékának van saját háztartása, 44 százalékuk él a szülőkkel, utóbbi kifejezetten alacsony arányt jelent a felmérés 2012 óta íródó történetében. A korábbi negyedévekben a megkérdezett fiatalok 50-60 százaléka lakott a szüleivel, 50 százalék alatti eredmény csak néhány alkalommal született. A mostani felmérést megelőző negyedévekben 2020 és 2021 eleje közötti negyedévekben átlagosan 49 százalékos volt a szülőkkel élő fiatalok aránya.

A kutatás legújabb eredményei alapján elmondható, hogy a „mamahotelben” tartózkodó fiatalok véleménye megosztott az esetleges költözés tekintetében. Többségük, 10-ből 6-an azt mondták, hogy előbb-utóbb távoznának a szülői házból, de még nem égető ez a kérdés, 13 százalékul pedig egyáltalán nem szeretne elmenni.

Az érintett fiatalok alig több mint negyede – 27 százaléka – szeretne minél előbb elköltözni a szülők otthonából. Elsősorban albérlet jelenti számukra az önálló háztartás, 55 százalékuk venne ki egy lakást, ahol megteremtené az önálló háztartás feltételeit. A szülőktől való mielőbbi elköltözést tervező fiatalok mindössze 30 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy saját lakóingatlanba megy, 16 százalék pedig a partnerénél alakítaná ki az új életét.

A többségnek hitel kell

A K&H ifjúsági indexéből az is kiderült, hogy a 19-29 éves korosztály tagjainak közel negyede – 24 százaléka – jelenne meg vásárlóként a következő három évben a lakáspiacon. 27 százalékuk „talánnal” felelt erre a kérdésre. A megkérdezettek 22 százaléka nem tartja valószínűnek a három éven belüli lakásvásárlást, 27 százalékuk pedig kizárta.

A lakásvásárlásban gondolkodó fiatalok 26 százaléka tudja saját forrásból fizetni a kérdéses összeget. A többségnek hitelre lesz szüksége. 25 százalékuk a kiszemelt lakás árának felét fizetnék saját pénzből – amibe a szülői támogatás is beletartozhat -, a másik felét hitelből finanszíroznák. 27 százalékuk pedig nagyobbrészt hitelből venné meg a kinézett lakást. Árva András, K&H lakossági szegmens marketing vezetője hozzátette: „A K&H az idén fokozatos erősödést tapasztal a lakáshitel és a babaváró kihelyezése terén, hiszen az idei év első 9 hónapjában az új lakáshitelszerződések volumene 41 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A babavárónál ugyanez az arány a K&H-nál 25 százalékos növekedést mutat, miközben a piac 10 százalékkal esett vissza.”

(Adó Online)


Kapcsolódó cikkek

2023. május 26.

Eljárás indult nagy élelmiszerláncok ellen, mert országszerte rögzíthették egyes üdítőitalok árait

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) alapos gyanúja szerint a lengyel Maspex-csoport magyarországi üdítőgyártó leányvállalata valószínűleg több viszonteladó partnerével, így nagy élelmiszerláncokkal – többek között az Aldival, a CBA-val, egyes COOP partnerekkel és a Tescóval – együttműködve rögzítette egyes termékeinek minimális fogyasztói árait – közölte a GVH

2023. május 26.

Digitális megfelelés – Compliance és kiberbiztonság az AI árnyékában

A Wolters Kluwer Hungary szervezésében 2023. május 10-én tartott webináriumon két fontos területet, a mesterséges intelligenciát és a kiberrezilienciát tekinttették át a megfelelés szemszögéből az előadók – dr. Firniksz Judit, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Versenyjogi Kutató Központjának kutatója, Kocsis-Tóth Szilvia a Vodafone Magyarország mesterséges intelligencia szakértője, valamint dr. Zala Mihály az Ernst&Young kiberbiztonsági szakértője.

2023. május 25.

A kormány óriási lehetőségeket lát az élelmiszeriparban

A kormány óriási lehetőségeket lát az élelmiszeriparban, nem véletlen, hogy a korábbi 468 milliárdról ebben az uniós ciklusban 750 milliárd forintra emelte az ágazat fejlesztésére fordítható forrásokat – mondta az Agárminisztérium (AM) élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszabercelen.