Albérletbe tartanak a fiatalok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A fiatalok 44 százaléka él még a szüleivel, ez kifejezetten alacsony aránynak számít a K&H ifjúsági indexe alapján.

A fiatalok több mint fele már önálló háztartást vezet, a „mamahotelben” élőknek pedig kicsit több mint negyede minél előbb szeretné azt függetlenségre cserélni – többek között ez derül ki a K&H ifjúsági indexéhez az idei második negyedévben készült kutatásból, amely a 19-29 éves korosztály költözési hajlandóságát vizsgálta.

Nem égető még a kérdés

A megkérdezett fiatalok 56 százalékának van saját háztartása, 44 százalékuk él a szülőkkel, utóbbi kifejezetten alacsony arányt jelent a felmérés 2012 óta íródó történetében. A korábbi negyedévekben a megkérdezett fiatalok 50-60 százaléka lakott a szüleivel, 50 százalék alatti eredmény csak néhány alkalommal született. A mostani felmérést megelőző negyedévekben 2020 és 2021 eleje közötti negyedévekben átlagosan 49 százalékos volt a szülőkkel élő fiatalok aránya.

A kutatás legújabb eredményei alapján elmondható, hogy a „mamahotelben” tartózkodó fiatalok véleménye megosztott az esetleges költözés tekintetében. Többségük, 10-ből 6-an azt mondták, hogy előbb-utóbb távoznának a szülői házból, de még nem égető ez a kérdés, 13 százalékul pedig egyáltalán nem szeretne elmenni.

k&h

Az érintett fiatalok alig több mint negyede – 27 százaléka – szeretne minél előbb elköltözni a szülők otthonából. Elsősorban albérlet jelenti számukra az önálló háztartás, 55 százalékuk venne ki egy lakást, ahol megteremtené az önálló háztartás feltételeit. A szülőktől való mielőbbi elköltözést tervező fiatalok mindössze 30 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy saját lakóingatlanba megy, 16 százalék pedig a partnerénél alakítaná ki az új életét.

A többségnek hitel kell

A K&H ifjúsági indexéből az is kiderült, hogy a 19-29 éves korosztály tagjainak közel negyede – 24 százaléka – jelenne meg vásárlóként a következő három évben a lakáspiacon. 27 százalékuk „talánnal” felelt erre a kérdésre. A megkérdezettek 22 százaléka nem tartja valószínűnek a három éven belüli lakásvásárlást, 27 százalékuk pedig kizárta.

A lakásvásárlásban gondolkodó fiatalok 26 százaléka tudja saját forrásból fizetni a kérdéses összeget. A többségnek hitelre lesz szüksége. 25 százalékuk a kiszemelt lakás árának felét fizetnék saját pénzből – amibe a szülői támogatás is beletartozhat -, a másik felét hitelből finanszíroznák. 27 százalékuk pedig nagyobbrészt hitelből venné meg a kinézett lakást. Árva András, K&H lakossági szegmens marketing vezetője hozzátette: „A K&H az idén fokozatos erősödést tapasztal a lakáshitel és a babaváró kihelyezése terén, hiszen az idei év első 9 hónapjában az új lakáshitelszerződések volumene 41 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A babavárónál ugyanez az arány a K&H-nál 25 százalékos növekedést mutat, miközben a piac 10 százalékkal esett vissza.”

(Adó Online)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.