Amikor a közös megegyezést is indokolni kell


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkanélküliségi kockázatot is magában foglaló törlesztési biztosítások többségénél a munkaviszony közös megegyezéses megszüntetésére csak akkor terjed ki a biztosítási fedezet, ha a megállapodásban kifejezetten rögzítik, hogy a megszüntetésre a biztosítási feltételekben meghatározott okok miatt kerül sor – hívja fel a figyelmet a PSZÁF.

A munkanélküliségre fedezetet nyújtó hitelfedezeti, illetve törlesztési biztosítások, amelyek különféle hitelek (jelzálog-alapú hitel, személyi kölcsön, hitelkártya stb.) mellé köthetőek döntő többségükben úgynevezett csoportos biztosítások. Ez azt jelenti, hogy a szerződés a bank és a biztosító között jön létre, amelybe a hitelfelvevő ügyfél biztosítottként lép be egy csatlakozási nyilatkozattal. Ebből következően különösen fontos, hogy az ügyfelek a biztosítási feltételeket körültekintően tanulmányozzák, azok tartalmával teljes körűen tisztában legyenek.

A hitelfedezeti, illetve törlesztési biztosítások alapján a biztosító általában arra vállal kötelezettséget, hogy az adós keresőképtelensége vagy munkanélkülisége esetére – meghatározott időtartamra (jellemzően 6-12 hónapra) – átvállalja a törlesztő részletek fizetését, azaz az adós helyett a biztosító teljesít a bank felé.

Kevésbé ismert ugyanakkor, hogy a biztosítások túlnyomó többségében a biztosító kockázatviselése a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére csak akkor terjed ki, ha az erről szóló megállapodásban kifejezetten rögzítik a felek, hogy a közös megegyezésre a biztosítási szerződés feltételei között szereplő meghatározott okok valamelyikéből kerül sor.

Mivel a közös megegyezésben a munkaviszony megszűnésének időpontja és a juttatások is rugalmasan alakíthatók, gyakori, hogy a felek a munkaviszony átszervezés vagy létszámcsökkentés miatti megszüntetését is közös megegyezéses formába öntik rendes felmondás helyett. A Munka Törvénykönyve pedig a közös megegyezés kapcsán nem követeli meg, hogy az erről szóló okiratba a megszüntetésének indokát is belefoglalják a felek, ezért a munkaviszony megszüntetésének az indoka az esetek túlnyomó többségében hiányzik a megállapodásokból.

A törlesztési biztosítások jelentős része azonban munkanélküliség címén csak akkor nyújt fedezetet a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszűnésére, ha az erről szóló megállapodásban kifejezetten megemlítésre kerül a közös megegyezés indoka (pl. a munkáltatónál történt átszervezés, létszámcsökkentés, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése vagy a munkavállaló tartós keresőképtelensége) – hívja fel a figyelmet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF).

Amikor tehát a hiteladós rendelkezik munkanélküliség kockázatra is kiterjedő hitelfedezeti vagy törlesztési biztosítással, és a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére a fentebb említett okokból kerül sor, célszerű a közös megegyezésről szóló megállapodásban a munkaviszony megszüntetésének indokát külön feltüntetni, mert a biztosító csak ekkor tekinti biztosítási eseménynek a munkaviszony megszüntetését, így csak ekkor vállalja át a fizetési kötelezettséget.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 21.

Új rendelet az élelmiszer-infláció kezelésére

Valószínűleg a legtöbben találkoztunk már olyan helyzettel, amikor megvettük kedvenc csokoládénkat az élelmiszerboltban, majd otthon felbontva meglepődve tapasztaltuk, hogy a csokoládé mérete és súlya csökkent, miközben a csomagolás és az ár változatlan maradt. Ezt a jelenséget angolul shrinkflation-nek, magyarosítva „zsugorflációnak” nevezik, amely nem csak a csokoládénál, hanem bármilyen előre csomagolt terméknél előfordulhat. A jelenség csökkentése, megelőzése, illetve a fogyasztók megfelelő tájékoztatása érdekében a magyar kormány elfogadta az 1/2024. (I. 9.) Korm. rendeletet, amely 2024. február 1. napján lépett hatályba.

2024. február 21.

Bizonytalanok a vállalkozások a kamara felmérése szerint

A vállalkozások bizonytalanságára utal, hogy a 2024. januári adatfelvétel alapján készült első negyedéves konjunktúramutató plusz 13 pontra csökkent a 2023. októberi plusz 21 pontról – közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) kedden.