Áthárítják az illetéket a bankok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Januártól hatályos kondíciós listáik szerint a tranzakciós illeték egy részét vagy egészét ügyfeleikre hárítják a bankok – írja az Index.


A hazai bankok november elején közölték januártól hatályos kondíciós listájukat. Ezekből az derül ki, hogy a bankadó mellett megjelenő új teher fizetését nem tudják átvállalni, de vannak bankok, akik az adóköteles pénzmozgások egy részét nem terhelik meg.

A Citibank 0 forintos számlacsomagjának négy év után befellegzett, de a banknál illetékmentes marad a kártyás vásárlás. Januártól emel a díjain az MKB, az OTP, a CIB, a Budapest Bank, az Erste, és a K&H. Az FHB és a Raiffeisen a januártól hatályos kondíciós listájában egyelőre csak a most hatályos 0,1 százalékos illetékkel számol, de ez változhat, ha a parlament megszavazza a tranzakciós illeték emeléséről szóló javaslatot – írja az Index.

Januártól háromezrelékes tranzakciós illeték terheli a készpénzfelvételt, kétezrelékes a banki átutalásokat és a kártyahasználatot, ha az Országgyűlés elfogadja a Matolcsy György által bejelentett egyenlegjavító lépéseket.

További részleteket itt talál.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 8.

Az egészségügyi szektor növekedésére számít a DLA Piper

Az egészségügyi szektor döntéshozóinak 95 százaléka a bevételek növekedésére számít 2024-re vonatkozóan, ugyanakkor olyan, más ágazatokban domináns trendek, mint az ESG és az AI egyelőre nem szerepelnek a prioritási listák élén – derül ki a DLA Piper által publikált globális riportból. A DLA Piper Hungary szakértői jogi és pénzügyi szempontból azonosították az egészségipar fejlődésének mozgatórugóit, valamint aktuális kihívásait a Life Sciences Index 2024 felmérés alapján.

2024. július 8.

Sokkal nagyobb inflációt érzékelnek a fiatalok, mint amit a KSH mér

Továbbra is a ténylegesnél jóval magasabb inflációt érzékelnek a fiatalok a K&H ifjúsági index szerint. A második negyedévben átlagosan 18 százalékos drágulásról számoltak be, ami nem mutat jelentős változást az első negyedéves felmérésben szereplő 19 százalékos átlaghoz képest, ugyanakkor jóval meghaladja a hivatalos statisztikákban szereplő májusi 4 százalékos áremelkedést.