AZ APEH bírságolási gyakorlata

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nemrégiben járt le az szja, a társasági adó és az iparűzési adó bevallási és befizetési határideje is. A késlekedők, mulasztók bírságra számíthatnak. Az APEH már évek óta közzéteszi honlapján a bírságolási gyakorlatát bemutató kézikönyvét, a 2010-es tudnivalók nemrégiben jelentek meg az oldalon. A szabályok áttekintése segítség lehet azoknak, akik a büntetéssel szemben jogorvoslattal élnek.

Az Adóhatóság bírságot csak teljesen feltárt és kétséget kizáróan bizonyított tényállás alapján szabhat ki. A bizonyítás az APEH feladata, és mind az adózó javára, mind pedig a terhére értékelhető körülményeket azonos súllyal kell figyelembe vennie.

Adóbírság

Adóbírságot adóhiány, illetve jogosulatlan költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés esetén lehet kiszabni. A bírság alapja az adókülönbözetnek az esedékességi időn belül meg nem fizetett része, más szóval az adóhiány, illetve támogatás. A kiutalás előtti ellenőrzésnél a bírságolás alapját a jogosulatlanul igényelt támogatás képezi, amely lehet visszaigénylés, illetve visszatérítés is.

Nem állapítható meg bírság olyan adózóval szemben, aki az adó megfizetésére örökösként, megajándékozottként köteles, valamint nem lehet bírságalap az adóhiánynak az a része, amely a munkáltató vagy a kifizető valótlan adóigazolása miatt keletkezett.

Az adóbírság mértéke – főszabály szerint – az adóhiány, illetve a jogosulatlanul igényelt összeg 50 százaléka. Ha a hiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, akkor a bírságmérték 75 százalékra emelkedik. Ezektől a mértékektől felfelé eltérni szigorúan tilos, a lefelé való eltérés pedig csak az 50 százalékos tételnél megengedett. Az utólagos adómegállapítás keretében megállapított adóhiány után a bírság kiszabásától csak kivételes esetben lehet eltekinteni, vagy mérsékelni azt. Egyéb esetekben 50 százaléknál alacsonyabb büntetést csak akkor lehet megállapítani, illetve a bírság kiszabását csak akkor lehet mellőzni, ha megállapítást nyer, hogy a mulasztó a tőle elvárható körültekintéssel járt el.

A bírságmértéket mindig esetileg, a konkrét tényállást befolyásoló valamennyi lényeges körülmény átfogó vizsgálata, értékelése alapján lehet meghatározni. A cselekmény (mulasztás) okai adózónkénti egyéniesítéssel és differenciálással értékelendők. A bírság kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, illetve a bírság kiszabása mellőzhető, ha a körülményekből megállapítható, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja, vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el.

Az elvárhatóságot eltérően ítélik meg egy szervezet, társaság és egy magánszemély esetén, illetve a képességbeli különbségek, a szakképzettség is szerepet játszik (pl., ha könyvelő irodáról, adótanácsadóról van szó) az összeg meghatározásakor. Figyelembe veszik tevékenység megkezdésének időpontját, a vállalkozás forgalmának a nagyságrendjét, rendszerességét, vagy például azt is, ha egy új szabály bevezetésével kapcsolatban került sor a bírságolásra, illetve, hogy az adózó a képviselőjét megfelelően kontrollálta-e vagy sem.

Súlyosbító és enyhítő körülmények

Az elvárhatóság vizsgálata után az eset összes körülményét is mérlegelni kell. Nem eredményezhet kedvezőbb elbírálást a bírságolás során az a körülmény, hogy az érintett a törvényes kötelezettségeinek (pl. együttműködése, aktív közreműködése az ellenőrzés során, bevallások, befizetések határidőben történő teljesítése, rendezett könyvelés, és folyószámla, az adózónál korábban még nem volt ellenőrzés) eleget tett.

Súlyosabban esik latba ugyanakkor, ha például a megbírságolt adózási gyakorlattal rendelkezik, azaz több mint egy éve működik, vagy, ha az adott mulasztás miatt korábban azonos tényállás alapján már többször volt szankcionálva, illetve az is, ha több éve hatályos, egyértelmű jogszabályi rendelkezést hagyott figyelmen kívül, vagy sértett meg.

Az adózó javára értékelhető körülmények különösen:

• ha adózási gyakorlattal nem rendelkezik, azaz egy évnél rövidebb ideje működik, illetve a magánszemély először adózik,
• hasonló mulasztás miatt korábban még nem történt szankcionálás,
• olyan új jogszabályi rendelkezés téves értelmezése okozta a mulasztást, mellyel kapcsolatban egységes joggyakorlat még nem alakult ki,
• egy korábbi ellenőrzés az adott kérdéskört már vizsgálta, feltárta és a szabálytalan elszámolást, illetve gyakorlatot nem kifogásolta, kivéve, ha későbbi jogszabályváltozás idézte elő az eljárás megváltoztatását,
• a kiutalás előtti ellenőrzések esetében az adózó a következő időszakban jogosulttá válik a költségvetési támogatás igénylésére,
• az érintett egyszerű tevékenységet (pl.: kisipari tevékenységet) egyedül folytató magánszemély.

A büntetés korlátlanul mérsékelhető ha a mulasztást kizárólag az APEH, KSH, VPOP, stb. hivatalosan közzétett téves állásfoglalása, vagy hibás kitöltési útmutató eredményezte, illetőleg az adóhatóságnak az egyedi ügyre adott téves állásfoglalása okozta.

Forrás: Bírságolási kézikönyv

---